El kellene magyarázni, hogy mit miért tesznek

A kabinet védi az időskori nyugdíjakat, és a munkából való megélhetésre helyezte a fő hangsúlyt.

Nemzetpolitikai fordulat történt az elmúlt másfél évben, így a szerbiai és az ukrajnai magyarság számára vonzó lett hazai állampolgárnak lenni – mondta el lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. A gazdaság területén mindenképpen jó lépésnek számít a plázastop, amivel a hazai piacot kívánja erősíteni a kabinet – tette hozzá. Fontos irány az időskori nyugdíjak védelme, ami például az új spanyol polgári kormányra is jellemző, ugyanis a válság ellenére egy százalékkal emelik a juttatásokat – mutatott rá az elemző. Ezt a politikát természetesen csak a korhatár alatti nyugdíjasok hátrányára lehet végrehajtani.

Kiszelly kiemelte a családbarát adórendszer kialakítását, amellyel egyrészt a középosztály erősítését, valamint a családokon belüli harmadik és negyedik gyerek születését szeretnék elérni. A politológus ezenkívül szólt még arról is, hogy a kabinet egyértelműen a munkából való megélhetést helyezte a középpontba, valamint az adóelkerülés elleni harcot. A szakértő úgy látja, a hasznos intézkedések még nem éreztették a hatásukat, de idővel ez is megtörténik.

Nem kellene lehetőséget adni

Kevesebb olyan törvényt kellene elfogadni, amely nem eurokonform, mivel ez csak lehetőséget ad Brüsszelnek a hazai ügyekbe való beavatkozásra – véli az elemző. Kiszelly szerint kevesebb egyéni képviselői indítvány kellene, valamint a szakmai elitekkel is szorosabb szövetségre lenne szükség, mert Gyurcsányék is az ő bizalmuk elvesztése miatt buktak meg. „A Fidesz-szavazóknak el kellene magyarázni, hogy mit miért tesznek, mivel az utóbbi időben a kabinet magára hagyta őket.”

A Magyar Progresszív Intézet a második Orbán-kormányról közölt elemzésében kiemelte, hogy a korábbi alkotmány megváltoztatásának az igénye 2009 óta napirenden volt, és ez alapján lehetett arra következtetni, hogy a Fidesz–KDNP kétharmados többséget szerezve új alaptörvényt fogad majd el az Országgyűlésben. Az intézet úgy látja, az ellenzéki pártok egységesen elutasító hozzáállása hosszú távon azt sem teszi lehetetlenné, hogy a „kétharmad alaptörvénye” is csupán ideiglenes alkotmány lesz.

Végig kitartottak emellett

A választási rendszer átalakítása esetében az intézet úgy vélekedik, hogy a többi párthoz hasonlóan a Fidesz is mindenkor olyan választási rendszert preferált, amely a lehető legnagyobb mértékben javíthatta indulási és győzelmi esélyeit. A Fidesz mindvégig kitartott a képviselői létszámcsökkentés mellett, és a vegyes rendszer megtartása is végig következetesen érvényesített alapelv volt, azonban a rendszeren belüli hangsúlyok folyamatosan változtak – olvasható az elemzésben. Míg kezdetben a párt nem változtatott volna a jelenlegi arányokon, végül egyértelműen a többségi irány felé tolódott a szisztéma – teszik hozzá.

A vezető kormánypárt népszerűségét nézve jól látszik, hogy támogatottsága nem éri el a teljes választókorú népesség ötödét. Az Ipsos és a Tárki adatai alapján a kormány elvesztette támogatóinak közel 60 százalékát. Az ellenzéki pártok bő másfél évvel a 2010-es választások után sem tudtak azonban érdemben megerősödni, a bizonytalanok aránya továbbra is rendkívül magas: ennek köszönhetően a Fidesz továbbra is az első helyen áll a biztos szavazók között.