El kellene magyarázni, hogy mit miért tesznek

A kabinet védi az időskori nyugdíjakat, és a munkából való megélhetésre helyezte a fő hangsúlyt.

Kovács András
2012. 01. 15. 13:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nemzetpolitikai fordulat történt az elmúlt másfél évben, így a szerbiai és az ukrajnai magyarság számára vonzó lett hazai állampolgárnak lenni – mondta el lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. A gazdaság területén mindenképpen jó lépésnek számít a plázastop, amivel a hazai piacot kívánja erősíteni a kabinet – tette hozzá. Fontos irány az időskori nyugdíjak védelme, ami például az új spanyol polgári kormányra is jellemző, ugyanis a válság ellenére egy százalékkal emelik a juttatásokat – mutatott rá az elemző. Ezt a politikát természetesen csak a korhatár alatti nyugdíjasok hátrányára lehet végrehajtani.

Kiszelly kiemelte a családbarát adórendszer kialakítását, amellyel egyrészt a középosztály erősítését, valamint a családokon belüli harmadik és negyedik gyerek születését szeretnék elérni. A politológus ezenkívül szólt még arról is, hogy a kabinet egyértelműen a munkából való megélhetést helyezte a középpontba, valamint az adóelkerülés elleni harcot. A szakértő úgy látja, a hasznos intézkedések még nem éreztették a hatásukat, de idővel ez is megtörténik.

Nem kellene lehetőséget adni

Kevesebb olyan törvényt kellene elfogadni, amely nem eurokonform, mivel ez csak lehetőséget ad Brüsszelnek a hazai ügyekbe való beavatkozásra – véli az elemző. Kiszelly szerint kevesebb egyéni képviselői indítvány kellene, valamint a szakmai elitekkel is szorosabb szövetségre lenne szükség, mert Gyurcsányék is az ő bizalmuk elvesztése miatt buktak meg. „A Fidesz-szavazóknak el kellene magyarázni, hogy mit miért tesznek, mivel az utóbbi időben a kabinet magára hagyta őket.”

A Magyar Progresszív Intézet a második Orbán-kormányról közölt elemzésében kiemelte, hogy a korábbi alkotmány megváltoztatásának az igénye 2009 óta napirenden volt, és ez alapján lehetett arra következtetni, hogy a Fidesz–KDNP kétharmados többséget szerezve új alaptörvényt fogad majd el az Országgyűlésben. Az intézet úgy látja, az ellenzéki pártok egységesen elutasító hozzáállása hosszú távon azt sem teszi lehetetlenné, hogy a „kétharmad alaptörvénye” is csupán ideiglenes alkotmány lesz.

Végig kitartottak emellett

A választási rendszer átalakítása esetében az intézet úgy vélekedik, hogy a többi párthoz hasonlóan a Fidesz is mindenkor olyan választási rendszert preferált, amely a lehető legnagyobb mértékben javíthatta indulási és győzelmi esélyeit. A Fidesz mindvégig kitartott a képviselői létszámcsökkentés mellett, és a vegyes rendszer megtartása is végig következetesen érvényesített alapelv volt, azonban a rendszeren belüli hangsúlyok folyamatosan változtak – olvasható az elemzésben. Míg kezdetben a párt nem változtatott volna a jelenlegi arányokon, végül egyértelműen a többségi irány felé tolódott a szisztéma – teszik hozzá.

A vezető kormánypárt népszerűségét nézve jól látszik, hogy támogatottsága nem éri el a teljes választókorú népesség ötödét. Az Ipsos és a Tárki adatai alapján a kormány elvesztette támogatóinak közel 60 százalékát. Az ellenzéki pártok bő másfél évvel a 2010-es választások után sem tudtak azonban érdemben megerősödni, a bizonytalanok aránya továbbra is rendkívül magas: ennek köszönhetően a Fidesz továbbra is az első helyen áll a biztos szavazók között.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.