Személyes motiváció áll amögött, hogy elkészítettem a svéd nyugdíjrendszerről szóló tanulmányt, illetve az a tényező, hogy egy viszonylag szűk szakértői kör kivételével nagyon komoly ismerethiány mutatkozik hazánkban a svéd modellt illetően – mondta el az MNO-nak Viszkievicz András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa. A svéd öregségi nyugdíjrendszer hazánkban is megvalósítható egyéni számlás ágának az egyik legfontosabb előnye, hogy gondos kivitelezés mellett jelentősen növeli a nyugdíjrendszer átláthatóságát mind a rendszer tagjai, mind a döntéshozók számára – vélte a szakértő.
Nagyobb átláthatóság
Viszkievicz szerint mind az állampolgár ellenőrizni tudja járulékfizetéseinek pontos elszámolását, mind az állam tisztában van a nyugdíjrendszer hosszabb távú pénzügyi fenntarthatóságával a jövőbeli nyugdíjkifizetések évenkénti értékelésének köszönhetően. Emellett a nyugdíjhoz közel állók elég pontos képet nyerhetnek arról, hogy 5-6 év múlva nagyjából milyen járadékra számíthatnak. „Növelhetné a járulékfizetési hajlandóságot, ha az egyéni számla egyenlege az interneten egy kattintással elérhető lenne, illetve a nyugdíjrendszert működtető hivatal évente számlaértesítőt küldene az adott évben járulékot fizetett személyek részére”.
Széles körű konszenzus kell
A nyugdíjrendszer reformjáról szóló diskurzus szakértői körökben régóta zajlik. A folyamat fontos állomásaként 2007-ben létrejött a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal. A kerekasztal a nyugdíjrendszer átalakítását tudományos igényességgel, igen alaposan vizsgálta. Ezek az eredmények ma is aktuálisak és a politikai döntésekhez felhasználhatók – mondta a szakértő. Minden állami rendszert érintő reform során eljön az a pillanat, amikor stratégiai, politikai döntést kell hozni arról, hogy a felkínált alternatívák közül melyik valósuljon meg. A nyugdíjrendszer esetében ez a pillanat elérkezett, azonban a döntést évtizedes hatásai miatt csak széles körű konszenzus mellett lehet meghozni – hangsúlyozta Viszkievicz.
A hiányt ki kell mutatni
Nem merném kijelenteni, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlan, de tény, hogy a járulékbevételeket meghaladó nyugdíjkiadások miatt erőforrásokat von el egyéb területekről – vélte a szakértő. „A tanulmányban amellett érveltem, hogy a nyugdíjrendszer közép- és hosszú távon legyen önfenntartó, de ez a szigorú megoldás nem az egyetlen lehetőség. A drasztikus lépések elkerülése érdekében, szigorú kontroll mellett a nyugdíjrendszer hiánnyal is működtethető, ám ezt a hiányt mindenképpen ki kell mutatni és a döntéshozók tudomására kell hozni.”
Nem cél a lemásolás
Viszkievicz úgy látja, a svéd modell legalapvetőbb eleme az egyes személyek járulékfizetési történetét nyilvántartó egyéni számla, enélkül a rendszer nem működőképes. Magyarországon ennek a kialakítása nagyon komoly munka lesz, mivel az 1997 előtti járulékfizetési és szolgálati idő adatok nem állnak rendelkezésre megfelelően feldolgozott elektronikus formában. Ezért további, jelentős munkát, anyagi ráfordítást és időt igénylő előkészítés nélkül nem lehetséges az egyéni számlák induló egyenlegének kiszámítása – mutatott rá a szakértő. Hangsúlyozta, nem az a lényeg, hogy a svéd modell minden elemét pontosan lemásoljuk, hanem az, hogy a szabályokat a hazai pénzügyi, társadalmi és politikai lehetőségekhez igazítsuk.
Korlátozott lehetőségek
Ennek kapcsán a szakértő rámutatott, hogy a hazánkban 2022-től általánossá váló 65 éves nyugdíjkorhatárt a mai adatok alapján a férfiak egyharmada, míg a nők egyhetede nem éli meg. Ha azt tekintjük, hogy Svédországban szintén 65 éves általános nyugdíjkorhatár mellett ugyanez az arány ma egynyolcad és egytizenketted, akkor arra következtethetünk, hogy a korhatár további emelésének a lehetőségei eléggé korlátozottak – tette hozzá. Ugyanakkor megjegyezte, hogy politikailag könnyebb lehet végrehajtani egy korhatáremelést, mint a nyugdíjak indexálását újraszabályozni.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
