Halálos tömegszerencsétlenség okozásának vádjával négyen ülnek a vádlottak padján, az áldozatok szülei azonban további felelősökért kiáltanak. Napra pontosan egy évvel ezelőtt tartották a Noise Night Life (NNL) égisze alatt futó bulit a volt Skála Metró épületében. Az NNL az Sz. Győző által tulajdonolt West-Balkán Kft.-től (WB Kft.) bérelte ki a területet, a szerződés több buli megszervezésére szólt. A rendezvényt egymástól függetlenül két „profi” hozta össze: Cs. József diszlexiás őstermelő és K. Tamás frissen érettségizett, más fővárosi szórakozóhelyekről kiebrudalt fiatalember.
Semmi sem stimmelt a Nyugati téren
Az áldozatok hozzátartozói által felfogadott ügyvéd, Bálint Zoltán állítja: semmi sem volt rendben a West Balkán körül. A per kezdete előtt elmondta, a rendőrség és az ügyészség ugyan „végiggyalogolt a mezőn, mely tele volt bizonyítékokkal, de mégsem sikerült eddig felelősségre vonni azokat, akik hozzájárultak a tragédia bekövetkeztéhez”. Az ügyvédi iroda szerint az 1984-ben átadott épületnek statikai megerősítésre lett volna szüksége, hogy több ezer fős rendezvényeket lehessen szervezni benne, ez nem történt meg. A használatba vételt követően kikapcsolták a füstjelzőket, több emeleten nem volt megfelelően megoldva a szellőzés, a bulik idején a fűtőtestek össze-vissza hevertek. Az épületnek egyetlen ki- és bejárata volt, mely a szakértők szerint is teljesen alkalmatlan menekülési útvonalnak, a lépcsőházban pedig nem volt irányfény.
Annak ellenére, hogy a WB Kft.-nek az iroda véleménye szerint nem volt építési engedélye a területre – Sz. Győző a bíróságon utóbb több igazolást is bemutatott –, az egész Skála-épület építési terület volt. A területbejáráson a tűzoltóság 11 pontos hibalajstromot állított össze, ezt követően 307 főre hitelesítette a szórakozóhelyet. A VI. kerületi önkormányzat mindezek ellenére nyilvántartásba vette a West Balkánt a Nyugati téren. Elképesztő, hogy „miközben a belvárosban egy ablakot nem lehet kicserélni engedély nélkül, Budapest szívében működhetett egy olyan épület, mint a volt Skála” – véli Bálint Zoltán.
Késelést láttak
A résztvevők későbbi beszámolói szerint 2011. január 15-én éjfél körül már nagyjából 200 méteres sor kígyózott a West Balkán előtt, az egyik bíróságra berendelt tanú szerint a 6-os villamos megállójáig ért a sor. Aki bejutott, gyakorlatilag a lépcsőházban ragadt, a tanúvallomások alapján mintegy 3500-4000 ember mulatott a néhány száz főre engedélyezett buliban. Hajnalban – több szemtanú állítása szerint késelés miatt – az emberek elkezdtek a földszint felé menekülni. A lefelé hullámzó tömegben három fiatal lány elesett, és soha többé nem kelt fel. A tárgyalóteremben a WB karbantartója könnyek között mesélte el, hogy egyiküket ő vitte le karjában az utcára, de mire leértek, a lány már halott volt. Utóbb kiderült, a teraszra nyíló, zárva tartott ajtókon keresztül az utcára menekülhetett volna a tömeg.
A biztonsági őrök vezetője a vádlottak padján állította, kollégái szakszerűen tették a dolgukat, a beléptetéssel nem volt gond. Ennek ellentmond, hogy az 307 fős limitre fittyet hányva százával engedték – a vád tanúi szerint végül már lökdösték – be a buliba az embereket úgy, hogy mire kitört a pánik, a biztonsági őrök fel sem tudtak menni az emeletre a lépcsőn nyomorgó tömeg szorításában.
A West Balkán-tragédia korábban gondosan leplezett hiányosságok és szabálytalanságok tömkelegét tárta napvilágra a belvárosi szórakozóhelyek körében. A szerencsétlenség nyomán a bárok, zenés kocsmák nagy része hónapokra kiürült, sok helyen eladdig soha nem látott biztonsági őrök kerültek a kapuk mellé. A vétkesek kilétét azonban egy évvel a tragédia után csupán nyomozza a rendőrség és az igazságszolgáltatás.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
