Orbán Viktor miniszterelnök is mécsest gyújtott a kommunizmus áldozataira emlékezve a budapesti Terror Háza Múzeumnál. A kormányfő arról beszélt, hogy az utódok számára is fontos a mai nap, hiszen meg kell ismerniük a rendszerváltás előtti baloldali diktatúrát. Orbán Viktor kitért rá: a parlamentben ugyan vitát váltott ki, de a társadalom többsége szükségesnek találja azt a közelmúltban elfogadott törvényt, amely elévülhetetlenné tette a kommunista diktatúra bűneit: „Időnként a kívánatos határokon túlmenő, a tisztelet kultúráját, illetve annak határait átlépő parlamenti vita is volt e tekintetben, de azt gondolom, hogy valahogy sokkal természetesebben fogadták az emberek, hogy ennek eljött az ideje, ennek meg kell lennie, ennek a törvénynek meg kell születnie, és hogy szembe kell nézni mindazzal, ami a mi életünk volt 50 éven keresztül.”
Megbocsátani lehet, de felejteni nem szabad
Nem lehet jobb- és baloldali történelem, csak magyar történelem, közös história – mondta Almási István fideszes politikus Hódmezővásárhelyen, az Emlékpont múzeumban a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen. Közös múlt nélkül nincsen közös jövő sem – hangsúlyozta az alpolgármester.
Kitért arra, hogy a magyarok az elmúlt évtizedekben rendre elkövettek néhány hibát a múlt feltárásával kapcsolatban. Úgy fogalmazott: „az egyik, hogy úgy tettünk, mintha kizárólag áldozatok volnánk, pedig az igazság ennél sokkal kegyetlenebb: a bűnösök között is elviselhetetlenül sokan voltak magyarok”. A békés rendszerváltás nem jelentheti, hogy erről nem veszünk tudomást. Megbocsátani lehet – egy keresztény embernek kell is –, de felejteni nem szabad – mondta Almási István.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát, Kovács Bélát.
A fővárosi Terror Háza Múzeumnál kezdődött a kommunizmus áldozatai emléknapjának országos rendezvénysorozata szombat reggel.
„Újra kell építeni a hazát”
A mai társadalomnak is meg kell küzdenie a hitéért, és ezzel a hittel újra kell építeni a hazát, a nemzetet, a bennünket körülvevő világot – hangsúlyozta Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a Parma fidei – Hit pajzsa díj átadásánszombaton Budapesten.
Katona István katolikus pap vette át az idén a Parma fidei – Hit pajzsa és az ezzel együtt járó Hazámért – hitemért elnevezésű díjakat, amelyeket Mádl Dalma, a korábbi köztársasági elnök felesége és Bolberitz Pál egyetemi tanár, a díj első kitüntetettje nyújtott át. Az államtitkár az ünnepségen kiemelte: az elmúlt 21 évben „nem tudtuk mindig helyén kezelni a szabadságot”, többször „a tolerancia és a relativizmus diktatúrájává süllyedt” a szabadság.
Wittner Mária is feljelentené Biszkut
A Somogy Megyei Közgyűlés külön emlékülést tartott a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Az elnök szerint nemcsak a kivégzettek és az elhurcoltak, de azok gyermekei és unokái miatt is fontos ez a nap.
„Diktatúra ebben az országban mindig csak és kizárólag katonai erővel került kierőszakolásra. Soha egyetlenegyszer a magyar nép se ilyen, se olyan, se vörös, se fehér diktatúra mellé nem állt oda, mint ahogy soha nem is fog. Ahogy miniszterelnök úr mondta nemrégen, szabadságharcos nemzet vagyunk, és az is maradunk” – mondta el Gelencsér Attila.
Az ülésen Wittner Mária 1956-os halálraítélt párhuzamot vont a kommunisták korábbi bűnei és Nyugat-Európa mostani Magyarországot támadó politikája között. „Segítségül hívják, most már nem a keletet a tankjaikkal, hanem nyugatot, a globalizált pénzvilágot, ami el akar bennünket nyelni… és most, mint egy csahos falka, támadnak ránk.”
Az ülésen a képviselő az egykori áldozatok személyes történeteit idézte fel. Azt mondta: a borzalmakra mindig emlékezni kell és fel kell kutatni a még élő felelősöket is. A parlament tavaly hozott döntése alapján a diktatúra bűnei nem évülnek el, felelősségre lehet vonni azokat a volt pártállami vezetőket, akik irányították vagy részt vettek az 1956-os forradalmat követő megtorlásokban. Az első ilyen Biszku Béla korábbi belügyminiszter lehet.
„Már tervbe van vége, sőt már akartam feljelentést a Biszku ellen, és még meg kell találni azokat az embereket, mert még élnek és lapulnak, hiszen senki nem tudta, én sem, hogy a Biszku még él” – tette hozzá Wittner.
A Legfőbb Ügyészségen néhány hete a Jobbik tett feljelentést Biszku Béla ellen, a nyomozást még nem rendelték el.
