„A jót jónak, a rosszat rossznak kell látnunk” + Videók

Közös nevezőre kell jutni múltunkról, ebben nem lehet a politikai törésvonalak mentén különbség – jelentette ki Almási István.

„Újra kell építeni a hazát”

A mai társadalomnak is meg kell küzdenie a hitéért, és ezzel a hittel újra kell építeni a hazát, a nemzetet, a bennünket körülvevő világot – hangsúlyozta Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a Parma fidei – Hit pajzsa díj átadásánszombaton Budapesten.

Katona István katolikus pap vette át az idén a Parma fidei – Hit pajzsa és az ezzel együtt járó Hazámért – hitemért elnevezésű díjakat, amelyeket Mádl Dalma, a korábbi köztársasági elnök felesége és Bolberitz Pál egyetemi tanár, a díj első kitüntetettje nyújtott át. Az államtitkár az ünnepségen kiemelte: az elmúlt 21 évben „nem tudtuk mindig helyén kezelni a szabadságot”, többször „a tolerancia és a relativizmus diktatúrájává süllyedt” a szabadság.

Wittner Mária is feljelentené Biszkut

A Somogy Megyei Közgyűlés külön emlékülést tartott a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Az elnök szerint nemcsak a kivégzettek és az elhurcoltak, de azok gyermekei és unokái miatt is fontos ez a nap.

„Diktatúra ebben az országban mindig csak és kizárólag katonai erővel került kierőszakolásra. Soha egyetlenegyszer a magyar nép se ilyen, se olyan, se vörös, se fehér diktatúra mellé nem állt oda, mint ahogy soha nem is fog. Ahogy miniszterelnök úr mondta nemrégen, szabadságharcos nemzet vagyunk, és az is maradunk” – mondta el Gelencsér Attila.

Az ülésen Wittner Mária 1956-os halálraítélt párhuzamot vont a kommunisták korábbi bűnei és Nyugat-Európa mostani Magyarországot támadó politikája között. „Segítségül hívják, most már nem a keletet a tankjaikkal, hanem nyugatot, a globalizált pénzvilágot, ami el akar bennünket nyelni… és most, mint egy csahos falka, támadnak ránk.”

Az ülésen a képviselő az egykori áldozatok személyes történeteit idézte fel. Azt mondta: a borzalmakra mindig emlékezni kell és fel kell kutatni a még élő felelősöket is. A parlament tavaly hozott döntése alapján a diktatúra bűnei nem évülnek el, felelősségre lehet vonni azokat a volt pártállami vezetőket, akik irányították vagy részt vettek az 1956-os forradalmat követő megtorlásokban. Az első ilyen Biszku Béla korábbi belügyminiszter lehet.

„Már tervbe van vége, sőt már akartam feljelentést a Biszku ellen, és még meg kell találni azokat az embereket, mert még élnek és lapulnak, hiszen senki nem tudta, én sem, hogy a Biszku még él” – tette hozzá Wittner.

A Legfőbb Ügyészségen néhány hete a Jobbik tett feljelentést Biszku Béla ellen, a nyomozást még nem rendelték el.