„Sebészi pontossággal kell beavatkozni” – a teljes interjú

A halálos áldozatokat is követelő etiópiai terrortámadás tanulságairól, a Terrorelhárítási Központ képességeiről és nemzetközi elfogadottságáról is nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Hajdu János.

– Milyen tanulságokat vontak le a történtekből?
– A túlélőkkel együtt is értékeltük az eseményeket, és azt állapítottuk meg, hogy a turistacsoport tagjai nem hibáztak, senki nem tett rosszul semmit. Ha egy óra múlva ugyanilyen ügyben kapnék utasítást a belügyminiszter úrtól, ugyanígy járnánk el. Gyorsabbak, hatékonyabbak ilyen helyzetben nem tudunk lenni. Az természetesen más helyzetet jelent, ha vannak elrabolt magyar állampolgárok, azonban mi nem rendelkezünk akkora infrastruktúrával, mint a németek, és helikoptert sem tudunk küldeni senkiért.

– Lát arra esélyt, hogy valaha előkerülnek azok, akik végeztek az áldozatokkal?
– Ez Etiópiában sem volt mindennapos cselekmény, de hogy megtalálják-e őket, az nem a politikai akaraton múlik, hanem inkább szakmai kérdés lesz. Meg lehet-e lelni az erdős-mezős, sivatagos területen azokat a csoportokat, és azok közül is azt a pár embert, akik ezt végrehajtották. Szakmai kérdés, hogy az etióp hatóság képes lesz-e erre. Nagyon drukkolok, hogy bíróság elé tudják állítani a tetteseket, amihez itthonról csak annyi segítséget nyújthatunk, hogy a magyar túlélőket sokadszorra is meghallgatva, az etiópoknak és németeknek is megküldtük az anyagokat.

– Sokan súlyos fiaskónak értékelték, hogy a TEK munkatársai lefoglalták az ominózus Brad Pitt-film kellékeiként Angliából szállított géppisztolyokat, amelyek az ottani szabályok szerint voltak hatástalanítva. Annak tükrében, hogy az ügyet vizsgáló Nemzeti Nyomozó Iroda a közelmúltban bűncselekmény hiányában zárta le az eljárást, mit gondol a fellépésükről?
– Ma sem tennék másként. A bulvármédia akkor nem feltétlenül a jó oldaláról fogta meg ezt a történetet, de ma már megjelennek olyan hangok, hogy ez mégis jó művelet volt. Át kell gondolni a színházi fegyverek szabályozását, de bármennyire is korlátozzuk az ilyen kellékek behozatalát, azt soha nem lehet megengedni, hogy könnyen eltávolítható csavarral hatástalanított lőfegyvereket bárki az országba szállítson. Ebbe csak az köthet bele, aki nem tudja, milyen pusztító hatása lehet egy 7.62-es kaliberű gépkarabélynak. A parlamentben is ül néhány olyan képviselő, aki megtámadta ezt az ügyet, azt hiszem azonban, fogalmuk sincs róla, mire képes egy ilyen fegyver. Banális lenne azt mondanom, hogy lőjenek egyet azzal a fegyverrel, ami így van hatástalanítva, s nézzék meg, mi történik.

– Nem volt mégis túlzás, hogy nem a rendőrség, hanem a TEK csapott le a fegyverekre?
– Amikor először információt kaptunk arról, hogy valamikor, valahol leszáll egy repülőgép, ami 6-8 láda éles Kalasnyikov fegyvert szállít, szó sem esett róla, hogy ezek a Brad Pitt-filmforgatás kellékei. Olyan személyek tájékoztattak minket a szállítmányról, hogy abszolút jogalapunk volt komolyan odafigyelni. Elkezdtünk vizsgálódni, és a látókörünkbe került néhány olyan ember, aki egyre jobban érdeklődött a szállítmány után. A legjobb felderítőink dolgoztak az ügyben, s eljött a pillanat, amikor le kellett csapnunk. Voltak adataink arra, hogy amennyiben késlekedünk, könnyen előfordulhat, hogy már nem lesznek ott a fegyverek, vagy nem annyi és olyan eszközt találunk.

– Volt, aki azért hibáztatta önöket, hogy az akció miatt rejtve maradtak azok, akik szemet vetettek a szállítmányra.
– Nem számolhatok be arról, milyen információkat kaptunk. De ha elfogadjuk, ami az újságokban is megjelent, hogy a TEK-hez a legjobb rendőröket, az elitet hoztuk át, akkor egy újságíró, egy politikus sem gondolhatja, ezek olyan ostobák, hogy ilyesmi fel sem merült bennük. Ezekre a fegyverekre nagyon sokan szemet vetettek, és mi tudjuk, mi történhetett volna a Kalasnyikovokkal, legfeljebb mások nem hiszik el. Némelyiknél szinte kézzel kihajtható volt az az imbuszcsavar, ami a hatástalanítást jelentette, és a fegyverek abban a pillanatban éleslövésre is alkalmasak. Ha valami baj történt volna, akkor mindenki hibás lenne, aki nem döntött a fegyverek lefoglalásáról.

– Mi lett volna, ha mégis megvárják, kik és miért akarnak hozzájutni a Kalasnyikovokhoz?
– Egy ilyen lépés rengeteg kockázatot rejt magában. Engedje meg, hogy visszautaljak egy 1990-es évek eleji ügyre, amikor pénzhamisítók kitalálták, hogy nagy mennyiségű pénzpapírra nyomják a hamis pénzt. Ezt figyelték az erre hivatott legjobb szakemberek, amikor a pénzpapír egyszer csak teherautóstól eltűnt, és csak jóval később, Soltvadkerten került elő a szállítmány. A fegyverek kapcsán rengeteg intézkedést vezettünk be, és sok embert tudunk megfigyelés alatt tartani, aki ebben az ügyben szerepet játszhatott volna. Az információk birtokában értékeltük a helyzetet, és az összes szakemberem azt javasolta, hogy azonnal vonjuk ki a fegyvereket, mert ellenkező esetben nagy baj történhet. Amikor megtettük, tudtuk, hogy így nem fogunk elkövetőt, nem lesz szép, kerek ügy, de az a lényeg, hogy ez a száz fegyver nem került illetéktelen kezekbe. Nekünk most ez volt az elsődleges célunk, még ha ezt nem is mindenki érti meg.

(Swendt Pál)