Gulyás: „Cinikus” várni az egyeztetésre

Általános vitára alkalmasnak minősítette az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatot az alkotmányügyi bizottság.

A bizottság 18 igen és 8 ellenszavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot: mellette szavaztak a fideszes és KDNP-s testületi tagok, valamint egy független képviselő, ellene pedig az MSZP és a Jobbik képviselői.

A fideszes Gulyás Gergely – aki Lázár János Fidesz-frakcióvezetővel és Harrach Péter KDNP-frakcióvezetővel együtt jegyzi a javaslatokat – az előterjesztők képviseletében azt mondta: a javaslat egységesen kívánja szabályozni az Országgyűlés működését, míg korábban több külön törvény tartalmazott részletszabályokat. Hangsúlyozta: az elmúlt két évtizedben bevált intézmények nem változnak, ugyanakkor új elem az elnöki fegyelmi jogkör, ami eddig csekély mértékben kapott szerepet, hiszen az ülésvezető elnök a szó megvonásával vagy az ülés berekesztésével élhetett.

Technikai módosításként említette az Országgyűlési Őrség felállítását. Mint mondta, praktikus, hogy az eddig rendőrségi kereteken belül működő őrség esetében az utasítási jogot a jövőben a házelnök gyakorolja, ugyanakkor a szakmai felügyelet továbbra is az illetés szaktárca kezében marad.

Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az ülésen jelezte, a kormány eheti ülésén tárgyalja a javaslatot, amit a szaktárca támogatásra javasol.

Lamperth Mónika, az MSZP képviselője az előterjesztések visszavonását sürgette, mert szerinte az ilyen szabályokat konszenzussal kellene kialakítani. Elképesztőnek tartotta, hogy egy ilyen javaslatot három kormánypárti képviselő jegyez, szerinte úgy lett volna korrekt és a demokratikus szokásokkal összhangban álló, ha a frakciókkal egyeztetnek a benyújtás előtt.

Gulyás Gergely erre válaszul arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek módosításához kötötte bármilyen ötpárti megbeszélésen való részvételét, ezért ezek után szerinte „cinikus” azt várni, hogy egyeztetést hívjanak össze.

Staudt Gábor, a Jobbik képviselője az Országgyűlési Őrség felállítását kritizálva feltette a kérdést, hogy miért kell behozni ezt az intézményt, mik azok az események, amelyek a jelenlegi rendszerben kezelhetetlenek voltak. Szerinte a szabályozás kontrollja nem túl erős, és jelezte azt is: a háznagyban „politikai döntéssel kinevezett komisszárt” látnak.

Mint mondta, nem örülnek annak, hogy a bizottságok munkájában a javaslat a helyettesítések rendszerét nem mellőzi, fájónak tartotta, hogy továbbra sem lesz következménye, ha valaki nem jelenik meg parlamenti vizsgálóbizottság előtt, ugyanakkor egyetértett a frakcióalapítás szigorításával.

Bárándy Gergely (MSZP) arról beszélt, hogy a javaslat olyan erőssé és szubjektívvé teszi a házelnök fegyelmi jogkörét, ami a képviselői beszédjogot sértheti.

A testület KDNP-s elnöke, Salamon László szerint ugyanakkor a házelnök fegyelmi eszközrendszeréről azt mondta: az nem „Fidesz-találmány”, hanem bőségesen alátámasztható nemzetközi gyakorlattal, és ilyen összehasonlításban meglehetősen mértéktartó is. Az őrség megteremtése – folytatta – az államhatalmi ágak szétválasztásának elvéből világosan következik, hiszen jelenleg a Parlamentben szolgálatot teljesítő őrezred a végrehajtó hatalom, a belügyminiszter irányítása alatt áll. Az őrség a régi magyar közjogi hagyományokon alapszik és nemzetközi gyakorlatban is befogadott intézmény – mondta.

A fideszes Turi-Kovács Béla „finomításokat” javasolt az előterjesztésekben, a rendfenntartásról szóló kérdésekről azt mondta: mióta képviselő, se nagyobb, se kisebb rendetlenség nem volt a parlamentben, mint most, ezért szerinte erre a megfontolásra olyan „nagyon-nagyon” nincs szükség.