A parlament hétfői határozatával várhatóan azok a munkáltatók vehetik igénybe a kiegészítő bérkompenzációt, amelyek az összes dolgozójuk esetében teljesítik az elvárt béremelést. További kritérium, hogy a vállalkozás állományának létszáma a tavalyihoz képest az idén nem csökkenhet, a teljes munkaidőből részmunkaidőbe kerülők mértéke pedig nem lehet több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot.
Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő magánpénztártagok a közpénzügyi tárgyú törvénymódosítások elfogadásával adómentesen vehetnék fel a reálhozamukat. Ez alapján az állami nyugdíjpillérbe visszalépők, ha a magánnyugdíjpénztárból önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatják tagi kifizetéseiket – a reálhozamot és a tagdíjkiegészítést –, annak 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adóvisszatérítésben részesülhetnek.
Kereszténydemokrata kezdeményezésre szigoríthatják az élelmiszerek forgalomba hozatalának feltételeit, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvénymódosítással a kiszabható bírságok összege is emelkedhet.
A képviselők emellett – ugyancsak KDNP-s indítványra – a kuláküldözés áldozatainak napjává nyilváníthatják június 29-ét, Péter-Pál napját, amely a javaslat indoklása alapján „régi hagyomány szerint a betakarítás kezdetének napja, a parasztság ünnepe volt”.
Az Országgyűlés a cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság jelentésének elfogadásával kimondhatja, hogy „az előző kormányzati ciklusokban hozott döntések nem álltak összhangban a magyar nemzetgazdaság érdekeivel”. A Ház a testület javaslatára arra kérheti fel a kormányt, hogy hatékonyan képviselje a magyar érdekeket a cukorkvótarendszert érintő európai uniós tárgyalásokon, továbbá készüljön fel a cukorkvótarendszer EU által tervezett megszüntetésére.
A képviselők a hétfői határozathozatalok végén a két héttel ezelőtt felállított Malév-bizottság tisztségviselőit és tagjait nevezhetik meg.
Ezt követően arról az ötpárti javaslatról kezdődhet vita, amely 2012-t a világörökség évének nyilvánítaná, majd Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azon kezdeményezését tárgyalhatják, amely a kisebbségek napját nemzetiségek napjává változtatná.
Kedden az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatról és a házszabály módosításáról kezdődik vita. A kormánypárti előterjesztés újraszabályozza a Ház szervezetét, működését és ülésezését, a képviselők jogállását és javadalmazását, továbbá létrehozza az országgyűlési őrséget, amely a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv lesz. Az indítvány a háznagy és a főigazgató személyében új tisztségeket hoz létre a parlamentben, továbbá kimondja a parlamenti képviselők és a polgármesterek összeférhetetlenségét és nem teszi lehetővé, hogy parlamenti frakciót alakítsanak a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezette Demokratikus Koalícióhoz tartozó független országgyűlési képviselők.
Ezt követően kerül napirendre Navracsics Tibor javaslata, amely – a Velencei Bizottság észrevételeire hivatkozva – az Országos Bírói Tanács (OBT) hatáskörébe helyezné az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke igazgatási feladatainak egy részét. A tárcavezető indoklása szerint mindezzel hatékonyabb és átláthatóbb lenne az igazságszolgáltatás működése, a 15 tagú OBT, amely a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testülete, rendelhetné el kivételesen indokolt esetben, hogy a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelt jelentőségű ügyeket soron kívül intézzék. A szervezet járulhatna hozzá például ahhoz, hogy a bírák lemondási ideje három hónapnál rövidebb legyen, és ugyanígy a bírák nyugállományba helyezése vagy a felső korhatár elérése esetén a tanács dönthetne a felmentési időre vonatkozóan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejéről. Az OBT adhatna felmentést a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben bíráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetében is.
