Az MNO a GeoX Kft. számításai alapján vizsgálja meg, hogy mennyiben torzít a tavaly elfogadott új választási rendszer, mivel az ellenzék állítása szerint minél népesebb egy körzet, annál inkább számít baloldalinak, míg minél kisebb, annál inkább jobboldalinak. Mint ismert, a 2010-es népességi adatok szerint a 106 választókerületek átlagos lakossága 94 789 fő, míg a 176 egyéni körzet esetében 57 089 fő volt.
Budapesten a korábbi 32 helyett 18 egyéni választókerület került kialakításra. A főváros 1994 óta a baloldal országosan legerősebb fellegvára. Az MSZP 2010-es súlyos veresége ellenére itt szerepelt a legjobban, és két egyéni kerületben nyerni is tudtak a második fordulóban. Az 1994-es, 2002-es és 2006-os választásokon csak négy körzetben tudott győzni a jobboldal, de akkor is rendkívül szoros volt az eredmény. Az összevonások egyértelműen a baloldalnak kedveznek, pláne akkor, ha sikerül megerősödniük, és legalább az 1998-as támogatottsági szintjüket elérni.
A baloldalnak lett jó
A 18 körzet közül tízben az országos átlagnál kevesebben élnek, míg nyolcban többen. Abban az esetben, ha a Haza és Haladás Alapítvány számításait vesszük alapul, és a baloldal eredményét egységesen számítjuk, akkor 2002-ben és 2006-ban is legalább 17 körzetben a baloldal diadalmaskodott volna az új szisztéma szerint. Ennek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az új fővárosi választókerületek kialakítása nem a jobboldalnak kedvez, mivel a körzetek többségében kevesebb szavazat kell a győzelemhez, aminek megszerzésére a velük szemben álló erőknek jóval nagyobb az esélye.
Pest megyében 12 egyéni körzetet alakítottak ki, amelyből csupán egyben alacsonyabb a népességszám az országos átlagnál. A megyében általában a jobboldal szerepelt jól, leszámítva a 2006-os és 1994-es voksolást, de sokkal ingadozóbb a választói magatartás, mint Budapesten. A megyén belül a baloldal Érd, Szigetszentmiklós, Vecsés, Monor, Dunakeszi és Vác térségében számított erősnek, de ezekben a körzetekben sem sikerült mindig nyernie.
A jobboldal számára előnyös, hogy a megye északi részén lévő körzet a népességszámot tekintve az átlagnál kisebb, de a nagykátai, ceglédi, szentendrei, budaörsi körzet jóval népesebbnek számít. Mindent egybe véve az átalakításnak nem igazán van nyertese, mivel mindkét politikai tábor értelmezheti úgy a változtatásokat, hogy az a másiknak kedvez. 2014-ben okosabbak leszünk majd.
