A hétfőn ismertetett Széll Kálmán-terv 2.0-ban – amelynek része a konvergenciaprogram is – „a kormány célja továbbra is az államháztartás egyensúlyának fenntarthatósága”, valamint – ezzel összefüggésben – „az előző kormányzati ciklusokban felhalmozott államadósság csökkentése és a hosszú távú gazdasági növekedés megalapozása” – áll a Nézőpont Intézet összefoglalójában.
„A terv egyes részleteinek hatása még nem kutatható közvélemény-kutatási felmérésekben, ugyanakkor a gazdaságpolitika céljait szolgáló eszközökre a lakosság nagy többsége nemcsak megértően, de támogatóan reagált” – derült ki az intézet legutóbbi közvélemény-kutatásából, amelyet a Magyar Nemzet megbízásából 500 fő telefonos megkeresésével végzett.
Az április 10–17. között készült felmérésből kiderül, hogy a magyarok 94 százaléka jól tájékozott: ennyien vallották ugyanis, hogy az államadósság kamatterhe nőtt az elmúlt 10 évben. „A válaszadók 63 százaléka a gazdasági válsággal szemben inkább a 2002–2010 között hatalmon lévő kormányokat okolja” – emelte ki az intézet. Tízből hatan emellett annak is hangot adtak, hogy az államadósság éves kamatának 500 milliárd forintról 1300 milliárdra növekedése miatt a korábbi kormányoknak „büntetőjogi felelősséggel is számolniuk kellene”.
A magyarok jogérzéke erősen elmarasztaló ítéletet hozott a szocialista-liberális kormányok felett. A válaszadók háromnegyedének nincs illúziója, hogy a jövedelmeket nagyobb arányban sújtó adópolitika teret enged az adóelkerülésnek: a megkérdezettek 75 százaléka szerint sokan eltitkolják valódi bevételeiket, ugyanakkor a forgalmi típusú adókat nehezebb kikerülni – 72 százalék képviseli ezt az álláspontot.
„A napokban napvilágot látott tervek szerint a kormány a fent igazolt okok miatt a személyi jövedelemadó helyett az általános forgalmi adót tenné többkulcsossá” – emelte ki a Nézőpont Intézet. A válaszadók 88 százaléka ért egyet azzal, hogy a mindennapi élethez szükséges termékeket alacsonyabb, a luxustermékeket pedig az eddiginél magasabb áfa terhelje.
