A Századvég Alapítvány közvélemény-kutatása szerint április végén a Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében 25 százalék, az MSZP 16 százalékon áll. Az LMP támogatottsága 6, a Jobbiké 8, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalícióé pedig 2 százalék. A biztos pártválasztók között április végén a Fidesz 44 százalékon, az MSZP 26 százalékon áll. A Jobbikra 16, az LMP-re 8 százalék voksolna, a DK pedig 3 százaléknyi szavazatot kapna.
A Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népességen belül áprilisban 21 százalék, a szocialista párté 13 százalék, míg a pártszimpátia tekintetében bizonytalanok vagy titkolózók aránya lényegében változatlan, 45 százalék – derült ki a Tárki felméréséből. A pártválasztók körében a Fidesz–KDNP támogatottsága 39 százalék, az MSZP-é 25 százalék. A másik két parlamenti frakció pártjai közül a Jobbik a teljes népességen belül 9 százalékon, az LMP pedig 5 százalékon áll, míg a pártválasztók között a Jobbiknak 16 százalék, az LMP-nek pedig 10 százalék a támogatottsága. A DK-ra a teljes népesség 3 százaléka voksolna áprilisban, a pártválasztók körében 6 százalékos a táboruk.
MSZP–Jobbik verseny
Az Ipsos áprilisi közvélemény-kutatása alapjánaz elmúlt hetekben a Fidesz és az MSZP 2-2 százalékpontos veszteséget könyvelhetett el februári, valamint márciusi szavazatgyűjtése után, míg a Jobbik 3 százalékpontot javított helyzetén, amivel egyetlen hónap alatt sikerült behoznia az utóbbi negyedév veszteségeit. A cég felmérésének eredménye azt mutatja, nem változott a pártok sorrendje: az aktív szavazók körében a Fidesz 39, az MSZP 25, a Jobbik 22 százalékon áll, míg az LMP 7, a DK pedig most először 5 százalékot érne el a magukat biztos pártválasztóknak mondók nyilatkozatai alapján.
Egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson a felnőtt magyar lakosság 55 százaléka venne részt (ez az arány a két évvel ezelőtti méréseik szerint 69 százalék volt). A választási részvételét biztosra ígérő aktív szavazók 50 százaléka tekinthető a Fidesz–KDNP potenciális választóinak, ezzel párhuzamosan pedig a Jobbik a voksok 20 százalékát, az MSZP pedig 18 százalékát gyűjthetnék össze – olvasható a Nézőpont Intézet áprilisi felmérésében.
Hátrányban az olajfa
Az áprilisi felmérésekből egyértelműen leszűrhető, hogy a kabinet félidejéhez közeledve továbbra is magabiztosan vezet, és a jelenlegi választási rendszer alapján minden bizonnyal képes lenne megszerezni a mandátumok több mint felét. Abban az esetben, ha a baloldali ellenzéki pártok összefognának, és a szavazóik is egységesen támogatnák ezt az olajfa-szövetséget, akkor a Tárki-felmérést leszámítva még ez a formáció is vereséget szenvedne. A Fidesz–KDNP szövetség a rendszerváltás utáni párttörténelemben továbbra is tartja rekordját, és immár 58 hónapja vezeti a felméréseket.
A mostani adatok értelmezése kapcsán érdemes megnézni, hogy a korábbi kormánypártok a hasonló időszakban milyen támogatottságnak örvendtek. 1992 áprilisában a Szonda-Ipsos adatai szerint a kormánypárti MDF 11, az FKGP 9, míg a KDNP 6,5 százalékon állt, míg az ellenzéki oldalon lévő Fidesz 42, az SZDSZ és az MSZP 10-10 százalékon állt. Már akkor jól látszott, hogy a kormánypártokra nagy valószínűség szerint súlyos vereség vár 1994-ben.
Kétszer vezetett az MSZP
1996 áprilisában az összes választót figyelembe véve az MSZP 23, míg az SZDSZ 9 százalékos népszerűségnek örvendett, így akkor a szocialisták számítottak a legnépszerűbb erőnek hazánkban. Viszont hogy az FKGP 14, a Fidesz 6, a KDNP és az MDF 4-4 százalékot tudhatott maga mögött a teljes népesség körében, azt mutatta, hogy az ellenzék jelentős tartalékkal rendelkezett.
Tizenkét évvel ezelőtt a Szonda-Ipsos adatai szerint a biztos szavazók körében az MSZP 45, míg a Fidesz–MPP 29, az FKGP 8, az SZDSZ a MIÉP és az MDF 5-5 százalékon állt. Jól látszik, hogy a szociálliberális ellenzék 50 százalékon állt, azonban az akkori kormányzati félidőhöz közeledve a jobboldal még jelentős tartalékokkal rendelkezett, ennek ellenére 2002-ben nem tudtak nyerni.
Négy éve már minden lefutott
2004 áprilisában a biztos szavazók körében a Fidesz–MPSZ 51, míg az MSZP 37 százalékon állt. Ez az állás egyértelműen előrevetítette a jobboldal júniusi európai parlamenti választási sikerét. A jelentős fölényből egyesek azt a következtetést is levonhatták, hogy a 2006-os választás is eldőlt már, mivel 2000-ben és 1992-ben is ellenzéki előnyt mértek ebben az időszakban és a kormányváltás be is következett.
Négy évvel ezelőtt a „szociális népszavazást” követően a Medián adatai szerint a Fidesz–KDNP 66, az MSZP 24, az MDF 4, az SZDSZ 3 százalékon állt. A kormánypártok totális mélyponton voltak, és a jobboldal már ekkor bőven kétharmados támogatottságnak örvendett, amely arány 2010 tavaszán létre is jött a parlamentben.
Nem volt még ilyen helyzet
Az elmúlt öt ciklus hasonló periódusában csak egyszer fordult elő, hogy a kormányerők vezettek, de a Horn-kabinet 1998-ban ennek ellenére vereséget szenvedett. 2004-ben bár az ellenzék volt jelentős fölényben 2006-ban mégis a MSZP–SZDSZ alakított kormányt. Azt mindenképpen le lehet vonni a jelenlegi támogatottsági adatokból, hogy kormánypárt nem volt még olyan kedvező helyzetben, mint a mostani, mivel 1996-ban az akkori ellenzék azonos ideológiai oldalon állt, míg most jóval töredezettebb a képlet. Messzemenő következtetéseket nem lehet a mostani állásból levonni, de az biztos, hogy a Fidesz–KDNP 2014 esélyei egyelőre jónak mondhatóak.
Szentkirályi Alexandra
Szentkirályi Alexandra: Magyar Péter egy fotókról ránk vigyorgó üresség
