Elmarad a gyöngyöspatai eseményeket feltáró eseti bizottság jelentésének elfogadásáról szóló határozati javaslat szerdára tervezett részteles vitája a parlamentben, az indítványhoz benyújtott egyetlen módosító javaslatot ugyanis a beterjesztő MSZP-s Harangozó Tamás visszavonta.
Harangozó Tamás az MTI-nek küldött közleményében azt írta, a szakbizottság keddi ülésén a Fidesz–KDNP „lesöpörte„ módosító javaslatát, amely rögzítette volna, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok megállapításainak jelentésbe foglalása nélkül nem lehet a valóságot teljes mértékben tükröző, tárgyilagos képet adni.
Ilyen körülmények között a jelentés további tárgyalásának nincs értelme, ezért módosító javaslatomat visszavontam – tudatta az ellenzéki képviselő, hozzátéve, ennek következményeként a részletes vita elmarad.
A részletes vitát – amely az Országgyűlésben a törvényjavaslat módosításokkal érintett rendelkezéseinek és a bizottság ajánlásának megvitatásából áll – a szerdai ülésnap utolsó napirendi pontjaként 4 óra 20 perces időkeretben tartották volna meg.
A tavaly tavaszi gyöngyöspatai eseményekkel és az egyenruhás bűnözéssel foglalkozó eseti parlamenti bizottság március végén fogadta el jelentését. Az anyag a Jobbikot, az LMP-t, a hozzájuk köthető szervezeteket és Richard Field amerikai üzletembert is elmarasztalja.
A fideszes Pesti Imre azt mondta, a költségvetés módosításának a célja, hogy megalapozzák 350 olyan ügyintéző alkalmazásának pénzügyi fedezetét, akik eddig az önkormányzatoknál szabálysértésekkel foglalkoztak, de átkerülnek a megyei, illetve a fővárosi kormányhivatalokhoz. E célra 997,5 millió forintot csoportosítanak át úgy, hogy a központi költségvetés egyenlege ne változzon – jelezte, hozzátéve: a fent említett összeggel a bírságbevételi jogcímcsoportot emelnék meg. A Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását adta a költségvetés módosításához.
MSZP: fiaskót próbál helyre tenni a javaslat
Tukacs István (MSZP) azt mondta, hogy a javaslat hiánypótló, egy fiaskót próbál helyére tenni. A cél világos – folytatta –, meghatározott bevételt csoportosítanak át, forrást teremtve arra, hogy az önkormányzatoktól a kormányhivatalokhoz kerülőknek bért fizessenek. A költségvetés harmadszori módosítása ugyanakkor jelez valamit, mégpedig azt, hogy olyan folyamatok zajlanak, amelyek nem teszik kiszámíthatóvá és megalapozottá a büdzsét – fejtette ki a szocialista politikus.
Jobbik: kevés információt tartalmaz a javaslat indokolása
A jobbikos Nyikos László szerint elegánsabb lett volna, ha a kormány nyújtja be a javaslatot, hiszen költségvetési főösszeget módosítanak. Kevés információt tartalmaz a javaslat indokolása – tette hozzá, és kiemelte: a Költségvetési Tanács most debütált azzal, hogy véleményezte a indítványt. Ugyanakkor nagyon örült volna, ha a tanács elnöke megtiszteli az Országgyűlést, és személyesen elmondja a véleményét – jegyezte meg az ellenzéki képviselő, aki a vitánál hiányolta a számvevőszék elnökét is. Hozzátette: nem áttekinthető, hogy befolyik-e az a bevétel, amelyből fedeznék az érintett 350 tisztviselő bérét, nincsenek háttérszámítások sem. A két említett illetékes intézmény feladatai átfedésben vannak, nem tisztázottak – sorolta a kifogásait, majd jelezte: nem javasolja az indítvány támogatását.
LMP: helyre kell hozni a korábbi hibát, mert 350-en fizetés nélkül maradnak
Vágó Gábor jelezte: ha módosítják a büdzséről szóló törvényt, 350 ember fizetés nélkül marad. Az Országgyűlés felelőssége, hogy helyrehozzák a hibát, amelyet a kormány elkövetett – jegyezte meg. Már a költségvetés összeállításakor látszott, hogy problémák lesznek – fejtette ki, hozzátéve: nem képes a szaktárca egy épkézláb költségvetést összeállítani, aminek viszont az adófizetők isszák meg a levét. Nemcsak a nemzetközi piacokon, hanem itthon is súlyos következményei lesznek ennek – vélekedett. Összegzése szerint az érintettek fizetése fontosabb, ezért támogatják az indítványt, azzal a kritikai észrevétellel, hogy ez a folyamat nem fenntartható, és nem az adófizetők érdekét szolgálja. Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta az általános vitát.
Az utánpótláskorúakat védené fokozottabban a sporttörvény
Fokozottabban védené az utánpótláskorú sportolókat, és erősítené az érdekvédelmüket a sporttörvény, ha a parlament elfogadja a jogszabály most benyújtott módosítását – mondta expozéjában az indítvány előterjesztője, a fideszes Bánki Erik.
A politikus kifejtette: a javaslat alapján a 18 év alatti sportolók által megkötött amatőr sportolói szerződések csak a törvényes képviselő kifejezett írásbeli beleegyezésével válnának érvényessé. Lehetővé tenné egyúttal azt is, hogy a 14 év alatti amatőr versenyzőkkel legfeljebb egyéves időtartamra szóló amatőr sportszerződést köthessenek speciális, kifejezetten az utánpótlás-neveléssel foglalkozó sportszervezetek, alapítványok és nonprofit gazdasági társasági formában működő sportiskolák. Az ilyen sportolók szerződéses jogviszonyának érvényességéhez szintén a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása kellene.
Bánki Erik kezdeményezi azt is, hogy kiskorú sportoló sporttevékenységével közvetlenül vagy közvetett módon kapcsolatos szerződéseket kereskedelmi ügynök közvetítésével ne lehessen megkötni. A fideszes politikus – a sportbizottság elnöke – rámutatott arra is, hogy több csapatsportágban szereplő sportvállalkozás rendelkezik indulási joggal a szövetség által szervezett versenyrendszer különböző bajnoki osztályaiban. A módosítás ezzel kapcsolatban lehetőséget biztosítana arra, hogy a sportvállalkozás az alacsonyabb osztályban való indulási jogát átruházza másik, a sportvállalkozással jogviszonyban álló sportszervezetre, és ezáltal csak a magasabb osztályban való versenyzésre, szereplésre tudjon koncentrálni.
Czene Attila sportállamtitkár közölte, a kormány támogatja Bánki Erik javaslatát. Az indítvány szerinte összhangban van a sporttörvény módosításában biztosítottakkal, amely egyértelműen meghatározza a sportszervezetek helyét a rendszerben.
Az egyablakos ügyintézés megvalósítása a legfontosabb cél
Az egyablakos ügyintézés megvalósítása a legfontosabb célja a járások kialakításának és a területi közigazgatás átalakításának – hangoztatta a járásokról szóló törvényjavaslat szerdán befejezett részletes vitájának zárásaként Szabó Erika, a közigazgatási tárca területi államigazgatásért felelős államtitkára az Országgyűlésben.
Jelezte, az önkormányzati bizottság módosító indítványában foglaltakkal egyetértenek, ahogyan azzal is, hogy a helyhez köthető feladatok maradjanak a jegyzőnél. Az önkormányzati ingó és ingatlan vagyon sorsával kapcsolatban kifejtette: eredetileg azt tervezték, hogy az állam kapja meg a feladatokhoz szükséges vagyont, ehhez képest az egyeztetések nyomán az az igény merült fel, hogy ne vagyonátszállással, hanem ingyenes használati joggal oldják meg ezt a kérdést.
Megismételte, hogy nem terveznek létszámleépítést, és azt ígérte, hogy nem lesz átállási probléma, hiszen azok a szakemberek dolgoznak majd a járási hivatalokban, akik a polgármesteri hivatalban most is ellátják ezeket a feladatokat.
