Tarlós azt mondta: „hangulatkeltés van, döntés nincs, keressük a lehetőségeket”. Szavai szerint abban az esetben, ha lesz dugódíj és hídpénz, akkor egy egészen kis körzetet határoznak meg, vagyis a Hungária gyűrűnél szűkebbet. Jelezte, így alaptalan lesz a külső kerületek azon félelme, hogy náluk összpontosul a belső városrészek tehermentesítéséből adódó parkolási igény.
A főpolgármester ismertetése alapján az úgynevezett hídvám úgy működne, ahogy évtizedekkel ezelőtt New Yorkban kitalálták, s ma is működik a 20 milliós városban. A díj mértékéről szólva hangsúlyozta: egyszer azt mondta, hogy a magasabb változatban 400 és 500 forint között kellene fizetni, amit „a sajtó azóta következetesen 500-nak interpretál”, de egyelőre nincs erről semmilyen döntés. Hozzátette, ésszerűbb lenne a dugódíjat akkor bevezetni, ha kiépül minden P+R parkoló, amelyből húsz év alatt összesen egy fizetős épült.
Nagy az elutasítottság
„Nem arról van szó, hogy bárki sarcot vetne ki; ha nem üres kasszával lenne itt a város, és az állam nem akarna kivonulni a finanszírozásból, akkor nem lenne probléma, de a BKV működési költsége évente 130–140 milliárd forint” – fogalmazott Tarlós.
A főpolgármester teszteli a közvéleményt, mert a dugódíjnak kirívóan nagy az elutasítottsága. Kicsi beruházással fajlagosan sok pénzt lehet így beszedni – reagált korábban a legnagyobb közösségi portálon a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület Tarlós István Népszavának tett hétfői nyilatkozatára, miszerint a dugódíj helyett hídpénz bevezetésének lehetőségét is vizsgálja a főváros. A tervezet szerint a Duna-hidakon való átkelésért kellene egyszeri díjat fizetni.
origo.hu
Egy milliárdos fegyverkereskedő, egy volt vezérkari főnök és az ukrán kémbotrány
