Pintér Sándor a nyugat-nógrádi térség polgármestereivel folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón közölte: tavaly is többletforrást biztosított a kormány az uniós önerőalaphoz. Miután még nem kapták meg az igényeket, a tárcavezető nem tudta megmondani, lesz-e olyan terület, amelyre nem jut támogatás – mondta, hozzátéve: szeptemberben már ismertek lesznek az adatok.
Jövőre ez az összeg biztosan lesz 50 milliárd forint, és vannak különböző célok még az idei esztendőre, így például még ebben az évben 25 milliárd forinttal járul hozzá a kormány a víz arzénmentesítéséhez, ez főleg az alföldi területeket érinti – közölte Pintér Sándor. A belügyminiszter azt is elmondta: a következő egy-két hétben felkeresik majd a minisztériumban azok a polgármesterek, akik a pénteki megbeszélésen nem tudták feltenni a kérdéseiket.
A találkozót szervező Sándor István, Magyarnándor független polgármestere arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a tanácskozáson a belügyminiszter konkrét segítséget ígért az energiamegtakarítási programhoz kapcsolódóan. Szó volt többek között arról, hogy az elmúlt ciklusokban felhalmozott adósságok miatt a működőképesség határára sodródtak az önkormányzatok, és körbetartozásuk már az intézmények működését is veszélyezteti. A miniszter azt ígérte, hogy megvizsgálja a helyzetet.
Elhangzott, hogy a polgármesterek szükségesnek tartják az önkormányzati rendszer átalakítását, de felvetették, hogy egyes esetekben meg kell szüntetniük a jelenlegi társulásokat, és új társulásokat kell létrehozniuk, mivel azok nem léphetik át az újonnan kialakított járáshatárokat. Ugyanez érvényes a közös polgármesteri hivatalokra is.
Hatalmas összeg
Ismert, hazánkat illetően több ezer milliárd forintnyi lehívható uniós forrás forog kockán. Amennyiben Magyarország nem lesz képes megfelelően felhasználni az operatív programok megvalósítására igényelt hatalmas összeget, a 2014 és 2020 közötti időszakban olyan beruházások eshetnek kútba, melyek már évek óta szerepelnek a kormány tervei között. A pénzek odaítélésének 2013. december 31-vel lejáró határideje igencsak feszítő. A témában nemrég a parlamentben tartottak konferenciát. A meghívottak szerint ha nem változik a pályázati kiírások üteme, illetve nem sikerül módosítani a korábban elhibázott lépések irányán, bajba kerülhetünk.
Hazánk egyébként közel 8200 milliárd forintnyi pályázati kerettel gazdálkodhat 2007 és 2013 között. A gigantikus összeg felhasználásának három, jól elkülöníthető szintje van. Egyharmadát már sikerrel lehívta a kedvezményezett, és az esetek többségében már be is fejezték az adott beruházást. A második harmadát lekötötték, de a beruházást végrehajtó projektgazdának eleddig nem sikerült felhasználni az odaítélt forrásokat. A fenti konferencián citált fennmaradó durván 2500 milliárd képezi az „uniós torta” harmadik szeletét, amely szabadon áll, sikeres pályázatra várva.
Három év alatt 5500 milliárdot kell lehívni
Mindent egybevetve mintegy 5500 milliárd forint vár lehívásra, amit 2015 végéig költhetünk el. Jövő decemberig mindenképpen oda kell ítélni a forrásokat, a lehívásukra pedig összesen három és fél év áll rendelkezésre. Fontos tudni, hogy a fel nem használt forrásokat vissza kell fizetni az uniós kasszába.
