Visszaszerezni a nagy elődök által kivívott tekintélyt

Ismét képviselteti magát az igazságszolgáltatás legmagasabb szintű vezetésében a büntető ítélkezés – mondta Kónya István, a Kúria büntetőkollégiumának vezetője.

A bírák nyugdíjazásával összefüggő kötelező felmentés szabályait visszamenőleges hatállyal megsemmisítő alkotmánybírósági döntés a Kúriának jelenleg nem ad feladatot – mondta kérdésre válaszolva az új elnökhelyettes. Hozzátette: a korábban 15 tagú kúriai büntetőkollégium fele távozott: tavaly kettő, idén pedig öt olyan bíró, aki betöltötte a 70-ről 62 évre leszállított nyugdíjkorhatárt.

Eddig nem tapasztaltak ekkora fluktuációt

A jelenlegi kúriai bírák pályafutásuk során soha nem tapasztaltak hasonló méretű fluktuációt. Az elmúlt évtizedek gyakorlata az volt, hogy hozzávetőleg háromévente érkezett egy új bíró a legfelsőbb ítélkező fórumra, és körülbelül ennyi idő kellett is ahhoz, hogy beilleszkedjen, és teljes értékű munkát tudjon végezni, hiszen a kúriai feladatok alapvetően csapatmunkát igényelnek, amibe bele kell tanulni – mondta Kónya István.

Hozzátette: idén az első fél évben csaknem ezer ügy érkezett a büntető kollégiumhoz, ami megközelíti a korábbi teljes évek átlagát. Mindezeket a körülményeket figyelembe véve a bírák nyugdíjszabályainak jelenlegi bizonytalansága kedvezőtlenül befolyásolhatja a Kúria munkáját. A hét távozó bíró helyére már kiírták a pályázatokat, a jelentkezőket már értékelte a bírói tanács, véleményezte a kollégium, ám ha szeptember 1-jéig nem sikerül megnyugtatóan rendezni ezt a kérdést, akkor az utóbbi évekbe elért 4-6 hónapos ügyintézés rövid időn belül drasztikusan lelassulhat a Kúria büntető ügyszakán.

Jogszabályváltozások folytán a korábbi bírósági szakmai és igazgatási hierarchia, amelynek vezetése egy kézben, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökénél egyesült, január 1-jével kettévált. A bíróságok szakmai irányítása az 1949-ben megszüntetett, majd 2012. január 1-jén a Legfelsőbb Bíróság jogutódjaként ismét létrehozott Kúria feladata lett. A központi igazgatási hatáskörök elsősorban az Országos Bírósági Hivatalhoz és vezetőjéhez kerültek; munkáját a 14 választott bíróból és a Kúria elnökéből álló Országos Bírói Tanács kíséri figyelemmel.

Íratlan szabály

Darák Péter, a január 1-jén hivatalba lépett kúriai elnök közigazgatási bíró, aki így a polgári, közigazgatási, munkaügyi területet képviseli. A legfelsőbb magyar bírói fórumon pedig régi, íratlan szabály, hogy a vezetőségben a civil és büntető ügyszak egyaránt képviseltesse magát, így várható volt, hogy az elnökhelyettes büntető ügyszakos bíró lesz. A Kúria teljes ülése július elején nagy többséggel támogatta Kónya István elnökhelyettesi pályázatát, amelyet Darák Péter továbbított az államfőnek. (Baka András korábbi legfelsőbb bírósági elnök és helyettese, Erményi Lajos megbízatása tavaly év végén a törvény erejénél fogva szűnt meg, emiatt a volt elnök a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, volt helyettese pedig a magyar Alkotmánybírósághoz fordult.)

Kónya István augusztus 1-jén lép hivatalába, megbízatásának ideje hat év, elnökhelyettesként ellátja a Kúria elnöke által rábízott feladatokat, és teljes jogkörrel helyettesíti őt távollétében, akadályoztatása esetén. Az új elnökhelyettes jelezte, hogy a szakmai munkában továbbra is részt kíván venni, az egyik kúriai tanács elnökeként tagja marad a büntetőkollégiumnak, és folytatja az ítélkező munkát.