A csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amely szerint a kabinet költségvetési főfelügyelőt rendelt ki az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE), több felsőoktatási intézménynél pedig költségvetési felügyelő lesz. Az NGM válaszában emlékeztet: ez a negyedik olyan kormányhatározat, amely költségvetési főfelügyelők, felügyelők kirendeléséről döntött; a mostani bővítés a szaktárca kezdeményezésére történt. A felügyeleti tevékenység célja a közpénzfelhasználás hatékonyságának, szabályszerűségének és átláthatóságának javítása, valamint a tartósan kiegyensúlyozott gazdálkodás feltételeinek megteremtése – írja az NGM.
Kifejti: a törvény szerint költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt a kormány rendelhet ki. Megbízásukról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. Az érintett intézmények vezetői a felügyelők megbízólevelének kiadását követően, a Nemzetgazdasági Minisztériumból felső vezetői szintű tájékoztatást kapnak az általuk vezetett intézményhez kirendelt főfelügyelő, felügyelő személyéről. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő a gazdálkodás költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében például előzetesen véleményezi a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat, és a nagy összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet.
Havonta beszámolnak
A költségvetési főfelügyelők és felügyelők tevékenységükről havonta írásban beszámolnak a felügyelt költségvetési szervet irányító miniszternek és az államháztartásért felelős miniszternek. A felügyelői tevékenység az eddigi utólagos, külső, eseti, felügyeleti jellegű ellenőrzéseknél eredményesebb, hiszen folyamatában megismerhető, figyelemmel kísérhető az intézmény gazdálkodása, és a kötelezettségvállalás indokolt esetben felfüggeszthető – olvasható az NGM válaszában. A tárca szerint ezzel ténylegesen érvényesülhet a hatékonyság, szabályszerűség, átláthatóság hármas követelménye, amit a költségvetési felügyelők függetlensége is garantál.
