Idén Jakubinyi György mond szentbeszédet

Idén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondja a szentbeszédet az augusztus 20-ai Szent István-napi ünnepi szentmisén.

tt
2012. 08. 15. 5:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint írták, az eseményre, amelyen jelen lesz Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, meghívták mások mellett a közjogi méltóságokat, a kormány, illetve a diplomáciai testület tagjait, továbbá a parlamenti pártok reprezentánsait.

A szertartás Szent Jobb-körmenettel zárul, amely a Szent István tér–Zrínyi utca-Október 6. utca–József Attila utca–Széchenyi tér–Zrínyi utcán haladva tér vissza a bazilika előtti térre. A körmenetben az ereklye előtt az Apostoli Szentszék által elismert szerzetes- és lovagrendek, az apostoli élet társaságai, valamint a plébániák zarándokcsoportjai vonulnak.

Raguzába került a szent ereklye

I. Szent István király testét halála után az eredeti szarkofágból kiemelték, hogy a fehérvári bazilika padlója alá rejtsék, és ekkor jobb karját levágták. Ereklyeként a fehérvári káptalan kincstárába került, ennek őre, Merkur a Szent Jobbot eltulajdonította és családi monostorában, Biharban helyezte el, ahonnan a XV. században Székesfehérvárra, majd Raguzába vitték.

Az amerikai hadsereg hozta vissza

Mária Terézia szerezte vissza az ereklyét 1771-ben. A Szent Jobbot ünnepélyesen Budára hozták, és 1777-ig az angolkisasszonyok rendjének gondjaira bízta a királynő. 1865-től 1944-ig az Esztergomi Főegyházmegye papsága őrizte a budavári királyi palota Zsigmond-kápolnájában. A második világháború végén külföldre vitték, majd egy amerikai katonai küldöttség közvetítésével került vissza Magyarországra. 1945-től a budapesti angolkisasszonyok templomában őrizték a Szent Jobbot.

A püspöki kar határozata alapján 1971-ben a budapesti Szent István-bazilikába került, ahol a Szent Lipót-kápolnában őrizték. Az új és méltó őrzési hely ugyanott készült el 1987. augusztus 20-ára Lékai László bíboros végakaratának megfelelően, aki 1985-ben az őrzési helyet Szent Jobb-kápolnává nyilvánította.

A Szent Jobb végleges hazatérése után használt első ereklyetartóját (egy rokokó ezüst ereklyeházat) Mária Terézia készíttette. A jelenlegi ereklyetartó 1862-ben a magyar püspökök megrendelésére készült, a jobbot Scitovszky János bíboros hercegprímás helyezte el benne.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.