Villányi Imre, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta: a kisajátítás olyan jogintézmény, amelynek célja, hogy elősegítse a közcélú beruházások megvalósítását. A kisajátítás végső megoldás, és csak akkor történhet meg, ha azonnali, teljes és feltétlen kártalanítással jár.
A főosztályvezető kifejtette, hogy a hatályban lévő 2007-es törvény nagyban korszerűsítette a korábbi joganyagot, ugyanakkor a gyakorlat során felszínre kerültek olyan eljárási elemek, amelyeket pontosítani kell, hogy hatékonyabbak legyenek az eljárások.
Minél rövidebb ideig álljon fenn
A módosító törvényjavaslat fő célja, hogy mind a beruházók, mind a kisajátítással érintett tulajdonosok számára az eljárással okozott bizonytalan helyzet minél rövidebb ideig álljon fenn – emelte ki Villányi Imre. A főosztályvezető szólt arról is, hogy a módosításban foglalt javaslatok jelentős része fővárosi és megyei kormányhivataloktól származik, emellett a normaszövegeket egyeztették az önkormányzati érdekszövetségekkel is.
A fontosabb elemeket kiemelve elmondta: a javaslat a meglévő kisajátítási esetkörökön túl további környezet- és természetvédelmi célok érvényesülését is biztosítja, így lehetővé teszi a környezetkárosítás felszámolása, a hulladékkezelő létesítmény elhelyezése, valamint rekultivációja érdekében végzett kisajátítást is.
A jelenlegi szabályozás nem zárja ki, hogy a zöldmezős beruházásokat már eleve termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedély nélkül, az eredeti állapot helyreállítását elrendelő földhivatali határozat ellenére megkezdjék – fejtette ki Villányi Imre, hozzátéve hogy ezt nagymértékben korlátozni kell.
Nem lesz kötelező az egészet kisajátítani
Elmondta azt is, hogy külterület esetében nem lenne kötelező az egész ingatlan kisajátítása, lehetőség lesz rész kisajátításra is. Emellett a pontatlanságok csökkentésére bevezetnek egy formanyomtatványt, ezen lehet majd kérelmezni a kisajátítást.
A jövőben csak egy hiánypótlásra lesz lehetőség, ez is gyorsítja a kisajátítási eljárásokat – jelezte Villányi Imre. Változás lenne abban is, hogy a kisajátítást „elszenvedő” tulajdonosoknak több idejük lesz a kártalanítási összeget megalapozó szakértői vélemény áttanulmányozására.
Jávor Benedek (LMP) úgy vélekedett, hogy a környezetvédelmi cél bekerülése a kisajátítási célok közé kívánatos és támogatandó, ugyanakkor tisztázni kell, hogy a hulladéklerakónál hogyan teljesülnek majd a környezetvédelmi követelmények, állami kötelezettség lesz-e a rekultiváció, átkerül-e az állami tulajdonoshoz. A termőföld kisajátítása kapcsán aggályosnak nevezte, hogy az ingatlanügyi hatóság dönt a kisajátításról anélkül, hogy a termőföld megőrzésének szempontját bárki vizsgálná.
Keletkeztek elvarratlan szálak
Tóthné Jászai Mária, a KIM főosztályvezető-helyettese a felvetés kapcsán hangsúlyozta: sokszor keletkeztek elvarratlan szálak annak kapcsán, hogy a termőföldeket sokszor az azok védelmére vonatkozó földhivatali engedély nélkül is birtokba vehette a kisajátítást kérő.
Szabó Imre (MSZP) kérdésére Tóth Ágnes a KIM részéről elmondta: a szabályozást folyamatosan összefésülik a készülő polgári törvénykönyv passzusaival.
Schmidt Csaba (Fidesz) kérdésére reagálva Tóthné Jászai Mária elmondta: a javaslatba a hulladékkezelő létesítmények rekultivációjáról szóló rész alapvetően önkormányzatok, polgármesterek sürgetésére került be, mivel az önkormányzatok nem juthattak rekultivációra fordítható európai uniós pályázati forrásokhoz mindaddig, amíg nem volt az övék a terület.
Végső eszközként szolgál
Aradszki András (KDNP) kérdésére, hogy mi indokolja a környezetkárosítás elhárítása érdekében való kisajátítást, Tóth Ágnes azt mondta: a kisajátítás végső eszköz, a „szennyező fizet” elv továbbra is fennáll, ugyanakkor sokszor előfordult, hogy a tulajdonos megbírságolása ellenére sem sikerült az eredeti állapot helyreállítása, ami ahhoz vezetett, hogy maga a védendő érték elpusztult.
A bizottság egyhangúlag támogatta Szili Katalin módosító indítványát. A független képviselő a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a kormány általi felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozatot módosítaná úgy, hogy az Állami Számvevőszék tájékoztatási határidejét 2013. május 31-éig, a teljesítés határidejét pedig 2013. június 30-áig hosszabbítja meg, mivel az eredeti határozatban megfogalmazott határidők eredménytelenül teltek el.
