Új Ptk.: a családjog és a cselekvőképesség került a középpontba

Főként családjogi kérdésekről és a cselekvőképességet érintő szabályozásról beszéltek a képviselők az új Ptk.-ról szóló törvényjavaslat szerdán folytatódott általános vitájában.

Varga István, a Fidesz képviselője azt mondta, a törvényjavaslat a legkényesebb jogászi ízlést is kielégíti, koncepciójában és részleteiben is kiváló munka. A politikus gratulált a javaslatot munkatársaival kidolgozó Vékás Lajos akadémikusnak, a kodifikációs főbizottság vezetőjének, aki a múlt heti általános vitához hasonlóan most is az ülésteremben követte nyomon az előterjesztés tárgyalását.

A Ptk. második könyvével, „Az ember mint jogalany” című fejezettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a nagykorúak cselekvőképességének korlátozásán indokolt volt változtatni. Azt mondta, a javaslat a szükségesség és az arányosság elvéhez igazodva szabályozza a cselekvőképesség részleges és teljes korlátozásának szabályait és szigorítja a teljes gondnokság alá helyezés feltételeit.

Szerinte régi adósságot pótol a javaslat azzal, hogy a közéleti személyek személyiségi jogainak védettsége esetében közelíti a jogot a bírói gyakorlathoz, emellett megszünteti a nem vagyoni kártérítést és bevezeti a sérelemdíjat.

Kivenné a családjogból az élettársi kapcsolatot a KDNP

Varga László, a KDNP képviselője örömét fejezte ki, hogy a családjog ismét a Ptk. része lett, ugyanakkor megerősítette: a KDNP azt javasolja, hogy az élettársi kapcsolatot vegyék ki a családjogból és a tegyék a szerződéses jogba, mert az élettársi kapcsolat „két ember közti szerződést jelent, és nem családot”.

Nem támogatja a Jobbik

Vágó Sebestyén, a Jobbik képviselője szerint a hatályos családjogi törvényben nem egyértelmű, hogy két férfi vagy két nő házasságot köthet-e, ugyanakkor üdvözölte, hogy az új Ptk. tisztázza: csak férfi és nő házasodhat össze. Ugyanakkor közölte: nem támogatja, hogy a regisztrált élettársi kapcsolat lehetősége megmaradjon az egynemű pároknak. Szerinte egy többségében keresztény országban, „hitünk törvényei szerint” ezt ilyen formában nem kellene támogatni. Pozitívnak tartotta ugyanakkor, hogy az új Ptk. bevezeti a mediációt a bontóperek esetében.

Központban az emberi méltóság

Szabó Tímea, az LMP politikusa üdvözölte, hogy az új Ptk.-ban eltörlik a cselekvőképesség általános korlátozásának lehetőségét, azonban szerinte a javaslat figyelmen kívül hagyja a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény előírásait, és elnagyoltan kezeli a cselekvőképesség korlátozása nélküli, segítő, támogató modellek érvényesülését.

A politikus üdvözölte, hogy a cselekvőképességet a jövőben már nem lehet határozatlan időre megállapítani, ugyanakkor úgy értékelte, amíg létezik a cselekvőképesség teljes kizárása, addig paradigmaváltásról nem lehet beszélni ezen a területen.

A személyiségi jogokkal kapcsolatban örömtelinek nevezte, hogy a javaslat az emberi méltósághoz való jogot emeli a középpontba, ugyanakkor jelezte, a közéleti szereplők alacsonyabb védettségi szintjével kapcsolatos részletszabályozásról módosító indítványokat nyújtanak be.

Lukács megfelelő színvonalúnak tartja a törvényt

Jól kidolgozott, megfelelő színvonalú törvény került az Országgyűlés asztalára – hangsúlyozta Lukács Tamás KDNP-s képviselő. A személyiségi jogok védelmével kapcsolatban kifejtette: bár minden alapjogot szabályozni kellene, a gyakorlatban a magánélet védelme igen nehezen kezelhető a jogban. A közélet szereplőinek többet kell elviselnie a kritikákból, ám a szabályozás a bírói gyakorlatra bízná, kit ért közszereplő alatt, ez pedig bizonytalanságra ad alapot – mondta.

Stágel: Eltúlzott közel azonos szintű védelmet biztosítani

A kereszténydemokrata Stágel Bence szintén kifogásolta, hogy a javaslat az élettársi kapcsolatok problémáinak rendezésére szinte lemásolja a házastársakra vonatkozó szabályokat. A képviselő szükségesnek tartotta, hogy az élettársi kapcsolatok esetében is törvény szabályozza a tartás, a vagyonmegosztás, a lakáshasználat vagy a gyermekelhelyezés kérdését, de szerinte mindezt túlzás esetükben a családjogba emelni.

Hangsúlyozta, hogy a házasság és a család intézményének védelme a jogalkotó alkotmányos kötelezettsége, ennek megfelelően eltúlzott közel azonos szintű védelmet biztosítani egy, „a házassággal rivalizáló, attól azonban gyengébb, de újabb problémákat gerjesztő jogintézmény számára”.

Külön problémának nevezte az azonos nemű élettársakra vonatkozó szabályok megalkotását. Szerinte esetükben, és a különböző neműek élettársi kapcsolata esetén is elegendő lenne azt rögzíteni a törvényben, hogy szerződésben szabadon rendezhetik kapcsolatukat, és szabadon végrendelkezhetnek egymás javára.

Rovásírással végrendelkezni

A vita további részében a Jobbik többek között azt kezdeményezte, hogy rovásírással is lehessen végrendelkezni, az LMP pedig kifogásolta, hogy az üvegzsebszabály kikerült a kódexből. A független Kolber István dicsérte az új polgári törvénykönyvet, de jelezte, véleménye szerint a hazai jogszabályi környezet „kalodába zárja” a kódexet. Az MSZP a javaslat szerdai parlamenti vitájának koradélutáni részében az előterjesztés korszerűségét emlegette, kiemelve, hogy az az élettársi közösségeket is családként kezeli.