A politikai nyilvánosságban az elmúlt időszakban több alkalommal elhangzott az az állítás, amely szerint „Magyarország fasisztává válik”, és a kormány tevékenységét „az önkényuralmi logika” mozgatja. A Századvég közvélemény-kutatása azt vizsgálta, hogy a választók hogyan vélekednek erről a kritikáról, illetve van-e összefüggés a kijelentés tartalmával való azonosulás és a politikai önbesorolás vagy a pártszimpátia között.
A felnőtt lakosság jelentős többsége, több mint kétharmada (67 százalék) nem ért egyet az ország demokratikus berendezkedését megkérdőjelező állításokkal, a válaszadók körülbelül ötöde (22 százalék) szerint van igazságtartalma az aggodalmaknak, míg 11 százalékuk nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani a kérdésben.
A politikai önbesorolás szerint minden csoportnál abszolút többségben vannak azok, akik nem tudnak azonosulni az elhangzott véleménnyel. A magukat baloldalinak vallók 53 százaléka nem ért egyet a fasiszta hasonlat igazságtartalmával, a középen állók 62 százaléka, a politikai önbesorolásukban bizonytalanok 60 százaléka vélekedik így. A jobboldaliak esetében 89 százalék tartja alaptalannak a diktatúra kiépítésére vonatkozó vádakat.
A demokráciakritikára az LMP és a Demokratikus Koalíció szavazói a legfogékonyabbak, az előbbi csoport 68 százaléka, az utóbbi 60 százaléka azonosult a kijelentéssel, az összes többi csoport, így az MSZP szimpatizánsai esetében is 50 százalék alatt van azok aránya, akik egyetértenek a diktatúra kiépülésével kapcsolatos kijelentésekkel. A Jobbik szavazóinak 55 százaléka nem azonosul az állítás valóságtartalmával, azon válaszadók, akik a felsorolásban nem szereplő egyéb pártokra adnák a voksukat, 65 százaléka ítélkezik így, a bizonytalanok körében 64 százalék ez az arány. A Fidesz szavazóinak 92, a KDNP-szimpatizánsok 100 százaléka szerint nem épül fasiszta diktatúra Magyarországon.
