A Magyar Nemzet október 31-i számában hivatkozott Jakab Istvánné Cigány tanulók környezetének vizsgálata a deviáns viselkedésformákkal összefüggésben című kutatására, mely az 1994-ben megjelent Tanulmányok a romológia köréből című válogatáskötet egy darabja. A lap Jeszenszky Géza jegyzete kapcsán idézte a tanulmányt. Az oslói magyar nagykövet ugyanis a támadások kereszttüzébe került egyik egyetemi jegyzete miatt, melyben a cigány kisebbségben nagy arányban előforduló mentális betegségek magyarázatának azt nevezte, hogy „a roma kultúrában megengedett a testvérek, unokatestvérek közti házasság vagy a szimpla szexuális kapcsolat”.
Az Átlátszó.hu oldal által idézett Jeszenszky-írás kapcsán a Norvég Holokauszt és Vallási Kisebbség Kutatóintézet levélben kérte a nagykövetet, ne vegyen részt az intézet Wallenberg-szimpóziumán, és azt is hozzáfűzték: „vállalhatatlanná vált”, amiért írt a cigányok közti vérfertőző kapcsolatokról. Jeszenszky az őt ért vádakra reagálva többek között azt nyilatkozta: több tanulmány, szociológiai felmérés érinti a cigányok között is fellelhető szellemi fogyatékosság jelenségét, s általában ezt a belterjes közösségek létével, az ezzel járó gyakori rokonházasságokkal magyarázzák.
A Magyar Nemzet ennek kapcsán Tanulmány igazolja Jeszenszkyt című cikkében Jakab Istvánné tanulmányát hozta fel példaként, melyben az szerepel, hogy a Somogy megyei Istvándi településén a vizsgált 24 cigány családból 15-nél vérfertőző rokonházasságra bukkant, ami 62,5 százalékos arány. Szellemi vagy testi fogyatékosság a családok 54 százalékánál fordul elő, „tehát majdnem minden rokonházasságra esik valamilyen fogyatékos” – olvasható a kutatásban. Mindez bizonyítja, hogy Jeszenszky Géza jegyzete valóban nem egyedülálló a témában, mások is foglalkoztak a kérdéssel.
Forray R. Katalin, a Pécsi Tudományegyetem Romológia Tanszékének professzora azonban a megjelent cikk kapcsán szerkesztőségünknek azt írta: a hivatkozott kötet „tévesen értelmezett, tévesen általánosított, tudománytalan írást tartalmaz, ezért kivonták az egyetemi és a kari könyvtárakból”. Hozzáfűzte azt is: az általa alapított romológia tanszéknek semmi köze nincs a kötethez, és elhatárolódik tőle.
Az egyetem könyvtárában ugyanakkor három példányban is hozzáférhető a Tanulmányok a romológia köréből című kötet, kettő ezekből kölcsönözhető – tudtuk meg dr. Fischerné dr. Dárdai Ágnestől, az egyetemi könyvtár főigazgatójától. Tehát a kötetet nem vonták vissza, sőt a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján is bárki olvashatja azt.
Nem volt probléma a tanulmánnyal
Megkeresésünkre Jakab Istvánné elmondta, hogy a kötetben megjelent kutatását először a Kaposvári Pedagógiai Főiskolán adta le szakdolgozatként. A dolgozatot 1989-ben írta, és kiváló minősítést kapott rá. 1993-94-ben pedagógusként a ciganológia elnevezésű egyéves továbbképzésen vett részt a pécsi egyetemen, ahol ezt a kutatást szintén bemutatta. A képzés vezetői a legjobb dolgozatokból állították össze a Tanulmányok a romológia köréből című kötetet. Így került bele Jakab Istvánné írása is. Mint Jakab Istvánné elmondta: az írással kapcsolatban soha nem jeleztek felé problémát sem az egyetem, sem más szakértők részéről. Sőt, a későbbiekben egyetemi hallgatók fordultak hozzá, és használták tanulmányát hivatkozásként saját dolgozataikhoz.
