Jeszenszky Géza a BCE rektorának, Rostoványi Zsoltnak címzett nyílt levélben – amelyet hétfőn juttatott el az MTI-hez – kiemelte, az egyetem a nyilatkozattal kapcsolatban elmulasztotta őt meghallgatni és neki, az elsődlegesen érintettnek, nem is küldték meg az állásfoglalást. Az intézmény eljárása „súlyosan méltatlan az egyetemen 1976 óta oktató tanárral, a Társadalomtudományi Kar egykori dékánjával szemben” – hangsúlyozta.
Emlékeztetett: noha Rostoványi Zsolt megkapta „az oktatásban hézagpótló” A posztkommunista Európa és annak nemzeti/etnikai problémái című jegyzete dedikált példányát, a 431 oldalas munka egyetlen, több magyar és külföldi tudományos publikációval alátámasztott, „bár természetesen tudományosan vitatható” mondata alapján elhatárolódott tőle és egyetemi segédkönyvétől, amelyet „hallgatók százai, talán ezrei forgattak haszonnal”, azt sosem kifogásolva.
Még nem válaszolt a rektor
Jeszenszky Géza kitért arra, hogy a rektor is megkapta október 30-án kelt elektronikus levelét, amelyben összefoglalta az ügy hátterét és könyvének tartalmát, céljait. Erre a levelére Rostoványi Zsolttól eddig nem kapott választ – írta.
A diplomata úgy fogalmazott, hogy külföldön élő tekintélyes professzorok állnak ki mellette, miközben Rostoványi Zsolt, aki 35 éve közeli kollégája, „talán tévesen mérve föl a közhangulatot”, csatlakozott egy politikai kampányhoz. A rektor nyilatkozata alapján az sem lenne elképzelhetetlen, ha a könyv fellelhető példányait visszavonatta volna az egyetem könyvtárából, bekérte volna azoktól a kollégáktól, akik megkapták, és saját példányával együtt nyilvánosan elégette volna – olvasható Jeszenszky Géza levelében.
Bejegyzés
Korábban az Index a Roma Sajtóközpont Facebook-oldalán megjelent bejegyzés alapján azt írta: Jeszenszky Géza volt külügyminiszter egyetemi jegyzetében, amelyből a BCE-n tanít, úgy fogalmaz, „azért van, hogy olyan sok roma szellemileg leépült, mert a roma kultúrában megengedett, hogy testvérek, vagy unokatestvérek házasodjanak, vagy akár anélkül szexuális életet éljenek egymással”.