Érdekes emlékeket ápol Bajnai Gordon arról az időszakról, amikor ő volt Magyarország miniszterelnöke – legalábbis erre lehet következtetni abból az interjúból, amit az egykori baloldali kormányfő a napokban adott a HVG-nek. Arról már beszámoltunk, hogy az interjúban Bajnai nyíltan beszállt a Tisza Párt kampányába, és bemutattuk azt is, hogy a hosszú beszélgetésben a volt miniszterelnök hogyan visszhangozta a brüsszeli háborús retorikát. De azt is elemeztük részletesen, miként jelent meg Magyar Péterék mögött az a Bajnai-féle üzleti kör, amely brüsszeli csodafegyvert is hadrendbe állíthat a Tisza választási győzelme érdekében.
Az interjúnak azonban volt még egy pontja, amit külön cikket érdemel: az, ahogyan Bajnai a saját, brutális lakossági megszorításokat hozó kormányzásáról beszélt. S ennek kapcsán az is érdekes, hogyan vélekednek erről az időszakról a Tiszában. De kezdjük az elején!
Magyarok érdekei?
„Mindig világosan kell kommunikálni a nemzeti érdeket, az ország számára fontos stratégiai célt, ami az egyes intézkedéseket indokolja. Meg kell győzni a polgárokat, hogy a magyarok közösségének érdekei diktálják a lépéseket, és nem a politikusok magánérdeke” – mondta Bajnai Gordon, majd hozzátette: „Azt remélem, ez az általam vezetett kormányról elmondható volt.” A volt kormányfő szavai egyféleképpen értelmezhetők: szerinte ő és csapata a nemzet, az emberek érdeke szerint cselekedett. Ezek után idézzük fel, hogy – az országot csődbe vivő Gyurcsány-kabinet tevékenységét folytatva – milyen intézkedéseket is hozott a Bajnai-kormány. Vagyis miről reméli azt Bajnai Gordon, hogy a magyarok érdekét szolgálta.
Az előtte gazdasági miniszterként működő Bajnai 2009 tavaszán lett miniszterelnök. Abban az évben kegyetlen megszorítócsomagot fogadott el a baloldal. Kellően beszédes, hogy az akkori tervekről a liberális sajtó is úgy számolt be: „Brutális a Bajnai-csomag”. A jelző nem volt túlzás, ugyanis elvették a 13. havi nyugdíjat és az ilyen közszféra-juttatást, akárcsak a lakástámogatási rendszert (azaz a szocpolt), valamint a gázár- és távhőkompenzációt. Elfogadták az ingatlanadót, a vagyonzabrálást pedig csak az Alkotmánybíróság tudta megakadályozni. Ezeken túl 62-ről 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt, és csupán 2010-ben fizették meg az előző évi nyugdíjkorrekciót. De nem jártak jobban a dolgozók sem, 2009-ben ugyanis befagyasztották a közalkalmazotti béreket, tíz százalékkal csökkentették a táppénzt, miközben a családi pótlék korhatárát 23-ról húsz évre mérsékelték. A gyes az addigi három év helyett már csak két évig járt. Ráadásul a svájci frank forinthoz viszonyított árfolyama rekordmagasságba szökött, a devizahitelesek viszont hiába vártak bármiféle segítséget Bajnai Gordon kormányától.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!