A 2011-ben elfogadott új nemzetiségi törvény egyik célja az volt, hogy visszaszorítsa az etnobizniszt, azt, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek számára fenntartott önkormányzáshoz való joggal egyesek visszaéljenek. Annak érdekében, hogy olyan településeken ne tűzzenek ki nemzetiségi választásokat, ahol valójában nincs is jelen az adott közösség, a törvény bevezette azt a szabályt, hogy csak azokon a településeken lehet nemzetiségi önkormányzatot választani, ahol az előző népszámláláson legalább 30 állampolgár vallotta magát egy adott nemzetiséghez tartozónak. Eddig a minden választás előtt összeállított kisebbségi választói névjegyzéket kellett alapul venni.
A Századvég Alapítvány kutatói úgy vélik, az új szabályozás alkalmas arra, hogy visszaszorítsa a nemzetiségi önkormányzati rendszerben eddig tapasztalható visszaéléseket, és hozzájáruljon a nemzetiségek önkormányzáshoz való jogának teljesebb érvényesüléséhez.
A nemzetiségi önkormányzat alapításának népszámlálási adatokhoz kötése megfelel az Európa Tanács keretében vállalt, kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeinknek, s az Alkotmánybíróság is alkotmányosnak ítélte. A kérdésben az alapvető jogok biztosa indítványára december 4-én hozott határozatot a testület – közli a felmérés.
Az új szabályozás lakossági támogatottságát jól jelzi, hogy a Századvég Alapítvány által készített közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 78 százaléka, azaz döntő többsége egyetért a változással.
