A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a 2013-ban életbe lépő közigazgatási változások kapcsán arról beszélt: az önkormányzatok szerepe, hogy a helyi polgárok ellenőrizzék a saját elöljáróikat és részt tudjanak venni a döntésekben, míg a járási szint felülről lefelé vezényelt logika alapján működik, a jogalkalmazás egységessége a fontos. „Az állampolgár számára a kettő egymást kiegészítve jelenik meg” – fogalmazta meg.
• A járási hivatalok január elsejei megalakulásával nem ér véget a közigazgatási reform, hanem intenzívebbé válik – jelentette ki korábban Navracsics Tibor Debrecenben. Kósa Lajos, a város polgármestere pedig arról beszélt: a magyar közigazgatás ritkán állt olyan komoly logisztikai feladat előtt, mint az év végi átállás során.
• Januártól a fővárosban 23 kerületi, vidéken 175 járási hivatal szolgálja az állampolgárok egyszerűbb ügyintézését.
Navracsics: Jó partnerek lesznek
Hozzátette: „jó partner lesz az önkormányzat és a járási hivatal”. Kifejtette ugyanakkor azt is, hogy az eredeti elképzeléssel szemben maradnak állami feladatok az önkormányzatoknál – mint például első fokon az építéshatósági ügyek –, mert a tárgyalások során „meggyőztek minket, hogy a helyi érzékenység, rugalmasság legalább olyan fontos, mint az egységes jogalkalmazás”.
Konzultálni kell, ha feszültség van
Navracsics Tibor kitért arra is, hogy a januártól életbe lépő új járási rendszer működése a gyakorlatban még alakulhat, ebből a szempontból 2013 próbaév. „A kormánymegbízottakat is arra biztattam, hogy legyünk nyitottak, bármilyen probléma, feszültség van, tudjunk konzultálni és korrigálni” – tette hozzá. A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, 2013 „a közigazgatási reform és a kormányzati szakpolitika legintenzívebb éve lesz”, most érnek össze a 2010-ben indult átalakítások. „Több mindent tettünk, mint az elmúlt húsz évben bármilyen kormány, igaz, ehhez nagyobb volt a felhatalmazásunk is” – közölte.
