Répássy Róbert expozéjában elmondta: a javaslat valamennyi hatályos törvényben a helyi bíróság elnevezés helyett a járásbíróság elnevezést, a munkaügyi bíróság elnevezés helyett a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnevezést alkalmazza. Ez alól kivételt képeznek a főváros területén illetékes kerületi bíróságok, amelyek változatlan elnevezéssel működnek járásbíróságként. Mindezek mellett – folytatta – az előterjesztés rögzíti a bírósági szervezeti törvény egyik újításának, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumoknak a számát, elnevezését és illetékességi területét.
Egyelőre nem emelik a bíróságok számát
Felhívta a figyelmet arra, hogy több (a fővárosi kerületeken kívül 175) járás jött létre, mint amennyi helyi bíróság jelenleg működik (a fővárosi kerületi bíróságokon kívül 105), azonban a helyi, illetve járásbíróságok számának emelése nem indokolt, mivel ez a bírósági szervezet szétaprózódásával járna, így a javaslat jelenleg még nem változtat az alapszintű bíróságok számán, székhelyén és illetékességi területén. Szerinte erre a közigazgatási járási rendszer tapasztalatait értékelve – az Országos Bírósági Hivatallal együttműködve – egy következő lépésként kerülhetne sor.
Elmondta azt is, hogy a javaslat a fővárosban működő közigazgatási és munkaügyi bírák jelentős létszámára tekintettel önálló közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumot hoz létre a fővárosban és emellett további 5 regionális kollégiumot alakít ki az ország egyéb területein, törekedve arra, hogy a regionális kollégiumok tagjainak száma közel azonos legyen.
Az alapvető jogok biztosa is jogosultságot kap
Répássy Róbert ismertette, hogy a javaslat értelmében az alapvető jogok biztosa is jogosult lesz közvetlenül a Kúriához fordulni önkormányzati rendeletek felülvizsgálata ügyében. Emellett 2013. január 1-jétől felmenő rendszerben, felsőfokú végzettség helyett egyetemi jogi végzettséget írnának elő a bírósági végrehajtók számára, ez azonban a jelenlegi bírósági végrehajtói kinevezéssel rendelkezőket nem érintené – tájékoztatott.
Azt mondta, a módosítás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának gazdálkodására vonatkozó szabályok konszolidációját is célozza azzal, hogy a hivatal pénzügyi önállóságát erősítő rendelkezéseket fogalmaz meg, továbbá pontosítja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság piaci alapon nyújtott szolgáltatására, az adatvédelmi auditra vonatkozó rendelkezéseket.
