Árvíz: fokozódik a helyzet

Komoly erőfeszítésekkel, sikeresen védekeztek Zala megyében az árvízi helyzetben, a hó olvadása még több helyen problémákat okozhat.

Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója felidézte, hogy az elmúlt napokban 45-60 milliméternyi csapadék hullott Zalában, egymást követően két árhullámot is előidézve. A Mura áradása miatt Murakeresztúrnál vasárnap óta nagy teljesítményű szivattyúkat helyeztek üzembe. Zalaapátinál még mindig harmadfokú az árvízvédelmi készültség – tette hozzá. A belvízi elöntések is jelentősek, a Kis-Balaton mellett harmadfokú készültségen 9 szivattyútelep működik 24 órában teljes kapacitással, és jelentősek a helyi vízkárok a Kerka, a Principális-csatorna, a Kebele- és a Szentgyörgyvölgyi-patak áradása miatt. A Kerkán Alsószenterzsébetnél 2,5 millió, a Kebele- és a Szentgyörgyvölgyi patakoknál pedig kétmillió köbméter vizet tartottak vissza az árvízi tározók, amelyek együttesen tíz zalai és szlovéniai települést védtek meg.

A vízügyi igazgató kitért arra is, hogy a Mura külföldi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet az április elején szokásos mennyiségnek a négyszerese, meghaladja a valaha mért maximumot. Ha hirtelen 15-20 fokos melegedés történik és ez intenzív csapadékkal is jár, az jelentős árhullámot idézhet elő a Murán.

Rigó Csaba kormánybiztos a Zala Megyei Védelmi Bizottság elnökeként arról beszélt, hogy az iszapfelhordások és az árvízi terhelés miatt 22 esetben kellett közúti korlátozást elrendelni a megyében. Keszthely, Lenti és Nagykanizsa térségében leginkább sebességkorlátozásokat, de Tormaföldén még teljesen le van zárva egy út rézsűcsúszás miatt, a 76-os főúton Nagykapornaknál egy sávot zártak le a fellazult padka és rézsű miatt, Dötk bekötőútján pedig félpályás lezárás és 3,5 tonnás korlátozás van érvényben.

Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszak az önkormányzatok számára is komoly próbatételt jelentett, hiszen évtizedek óta nem tapasztalt mennyiségű csapadék hullott a megyében.

Gyutai Csaba (Fidesz–KDNP), Zalaegerszeg polgármestere kifejtette: az elmúlt napokban megvizsgálták az önkormányzati védműveket, és a javításokra, fejlesztésekre várhatóan 31 millió forintot költenek még az idén. A Zalavíz Zrt. komoly szivattyúkapacitásokkal rendelkezik, de a Zalába tartó kisebb vízfolyásokon tapasztalt terhelések miatt az önkormányzat saját szivattyúkat is beszerez a rendkívüli esetekre. A város önkormányzati árvízvédelmi bázist is kialakított, és több ezer homokzsákot is vásárolt az esetleges újabb áradásokra felkészülve.

Lezárják a Hortobágy–Berettyó kaput, mert így elkerülhető, hogy Mezőtúron és térségében további területeket öntsön el a víz – ezt már Bak Sándor, a Körös-Vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője mondta a Hír Televíziónak. Tájékoztatása szerint a Hortobágy–Berettyón a kapu lezárásával egy hullámtéri terület jön létre, így a kapu zárása mellett további intézkedésekre van szükség, hogy onnan levezessék a vizet. Ha szükséges, korlátozásokat léptetnek életbe, illetve az ágotai záróművel megakadályozzák az áradásokat. Hozzátette: javulásra nincs esély, ha az árhullám levonul, akkor is lesznek még a jelenséggel járó problémák.

Az MTI-t a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletese pedig arról tájékoztatta, hogy az esőzések miatt megtelt Joó-tónál háromezer homokzsákkal és ötven önkéntessel védekeznek a kiöntés ellen a pápai tűzoltók.

Másodfokúra emelte az árvízvédelmi készültséget a Lónyay-főcsatornán a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság – közölte a szervezet igazgatója csütörtökön az MTI-vel. A sok csapadék miatt a belvízi helyzet is rosszabbodott a térségben. Bodnár Gáspár elmondta: a megemelkedett vízállás miatt a főcsatorna Kótaj és Berkesz közötti szakaszán volt szükség a riasztási fok emelésére. Kótaj és Gávavencsellő között továbbra is elsőfokú készültség van érvényben.

A Tisza felső szakasza Tiszabecsig árad, az előző árhullám jelenleg Dombrád és Tiszabercel térségében tetőzik, lejjebb apad a folyó. A korábban elrendelt elsőfokú készültséget fenntartják a Tisza bal partján Vásárosnamény és Gávavencsellő között – ismertette a vízügyi szervezet vezetője.

A Kraszna romániai szakaszán újabb árhullám indult el, a hazain, a Nagyecsed és Olcsva közötti csaknem 28 kilométeren még mindig harmadfokú a riasztási szint, máshol másodfokú a készültség. A szerdai csapadék miatt újabb áradásra számítanak a szakemberek a Kraszna teljes magyarországi szakaszán. A folyón szerdán elrendelt legmagasabb készültség miatt a vízügyi igazgatóság házi készenlétbe helyezte a bármikor bevethető, speciális védekezési beavatkozásokra felkészült védelmi osztagát – jelezte az igazgató.

Újabb árhullám indult el a Tiszán a folyó felső vízgyűjtő területén lehullott csapadék hatására. A Zagyva Jászteleknél ismét árad, míg a Hármas-Körösön Gyománál tetőzés körüli állapot alakult ki – közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) vezetője csütörtökön az MTI-vel.

Lovas Attila tájékoztatása szerint a keddi csapadék kisebb árhullámot indított el a Tisza felső szelvényeiben, így ott ismét emelkedő vízállás figyelhető meg. A Közép-Tiszán csütörtök reggel Tiszafürednél 643, Szolnoknál 711 centiméteres vízállást mértek, és áradást tapasztaltak. A folyó tetőzését Tiszafürednél április 8-án, jövő hétfőn 710 centiméteres, Szolnoknál két nappal később 790 centiméteres értéken várják. A Tisza felső vízgyűjtőin lehullott csapadék befolyásolhatja a már kiadott tetőzési szinteket.

A Zagyva–Tarna-rendszerben a szerda reggelig lehullott csapadék hatására kialakult árhullám a Tarnán Jászjákóhalmánál, a Zagyván Szentlőrinckátánál tetőzik, Jászteleknél ismét árad. A Zagyva Jászberény és Szászberek közötti szakaszán ismét elrendelték a harmadfokú védelmi készültségi szintet.

Balatonszőlős polgármestere szerint annak idején rosszul építették meg a tóhoz közeli szennyvízcsatorna-rendszert. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a zöldhatóság segítségét kérte a csatornából a Balatonba került szennyvíz ügyében. Mórocz László, Balatonszőlős független polgármestere az MTI-nek csütörtökön elmondta: a szennyvízcsatorna-rendszert 2003-ban adták át a környező településeken, és nemcsak Balatonszőlősön, hanem Pécselyen is problémák vannak vele.

A település vezetői szerint a talajvíz a csatorna kivitelezési hibái miatt kerül be a rendszerbe. A polgármester hozzátette, ha több csapadék esik, a rendszerbe háromszor annyi víz kerül, mint amennyi a lakosságtól jön, és a szennyvíz túlfolyik. Most éppen Balatonszőlősön, egy csatornafedélnél van túlfolyás, onnan a szennyvíz a patakba kerül, amely alig három kilométerrel odébb a Balatonba folyik. Pécselyen az átemelőnél jön fel a szennyvíz, közvetlenül egy patakba folyik, onnan szintén a tóba.

Együttműködést kötött a kormány és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), hogy az emberek tájékoztatása még kiegyensúlyozottabban működjön – mondta el Giró-Szász András kormányszóvivő az ár- és belvízi helyzetről tartott sajtótájékoztatóján a Parlamentben.

Belvízkárokra is igényelhetik a mezőgazdasági termelők a kárenyhítő juttatást a mezőgazdasági kockázatkezelési törvény szerint – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium szerdán. A definíció alapján a növénykultúrában belvíz miatt bekövetkezett, legalább 30 százalékos mértékű hozamcsökkenést okozó kár tekinthető belvízkárnak. A belvízkár szempontjából a káresemény időpontjának azt kell tekinteni, amikor a növénykultúrán a káreseményt első alkalommal észlelték – hívja fel az érintettek figyelmét a szaktárca.