A lassan a parlament elé kerülő új nemzeti drogstartégia, a Btk. módosítása és a C lista létrehozása is jelzi, hogy a dizájnerdrogok a kábítószer elleni harcban egyre inkább fókuszba kerülnek. Eközben az ilyen szerek halálos áldozatokat is szednek. Mint azt a Blikk szerdai számában megírta: egy hét alatt három áldozatot szedett az a kábítószer, ami – a lap információi szerint – még nincs is rajta a tiltólistán. Egy, a pentakristályhoz hasonló dizájnerdrog egy 23 éves lánnyal végzett a fővárosban, Székesfehérváron egy 18 éves fiú lett a szer áldozata, Csákváron pedig egy 28 éves sportoló halt bele, hogy egy hétvégi házibuliban ilyen anyagot használt.
Zacher Gábor toxikológus az esetek kapcsán a lapnak azt nyilatkozta: a probléma, hogy amikor kijön egy módosított kábítószer, elnevezik, és máris piacra dobják. Így megússzák a felelősségre vonást, hiszen idő, amíg ezek a szerek felkerülnek a tiltólistára, azaz a C listára. 2012 áprilisától ez a jegyzék tartalmazza azokat az új pszichoaktív anyagokat, amelyek terjesztését, előállítását, exportját és importját ideiglenesen törvényen kívül helyezik. Mint azt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) ifjúsági főosztálya kérdésünkre közölte: a kábítószerek és pszichotróp anyagok listára vételének folyamatát kormányrendelet szabályozza. Ez meghatározza az új anyagokkal végezhető tevékenységeket, valamint ezen anyagok jegyzékre vételének előírásait.
A legtöbb új pszichoaktív anyag dizájnerdrog. Ez olyan szer, amit kimondottan azzal a céllal állítanak elő laboratóriumokban, hogy a már illegális szerek legális helyettesítőjeként dobják őket piacra. Molekulaszerkezetük eltérő, hatásmechanizmusuk azonban nagyon hasonló az illegális szerekéhez. Ezért van szükség az úgynevezett C listára, amely ideiglenes nyilvántartás, de hozzájárul ahhoz, hogy megakadályozza a szer legális nem tudományos és gyógyászati célú felhasználását; majd aztán egy év múlva döntenek arról, hogy a tilalmat feloldják, vagy felvegyék a szert a kábítószerek listájára.
Egy pszichoaktív anyag C listára kerülése kétféle módon lehetséges – mondta el lapunknak Zacher Gábor toxikológus. Az egyik, hogy a rendőrség talál valamilyen szert – tablettát vagy port –, a másik lehetőség, hogy egy betegnek vagy egy halottnak a különböző testváladékaiból vagy szövetből vesznek mintát. Ezekből van lehetőség az azonosításra, ami egy igazságügyi vegyész toxikológus feladata, aki ezt különböző technikákkal, mérési módszerekkel megnézi.
Azonban a C listára való felvétel nem egyszerű. Az Emmi tájékoztatása szerint jegyzékre vételre, jegyzék módosításra egyrészt akkor van lehetőség, ha egy adott szernek a kábítószer-egyezmény vagy a pszichotróp-egyezmény valamely jegyzékére vételéről az ENSZ kábítószer-bizottsága határozattal dönt. Ez esetben a kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért felelős miniszter intézkedéseket kezdeményez.
A másik eset, ha az Európai Unió Tanácsa valamely szer jegyzékre vételét az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett határozatával elrendeli. Az új pszichoaktív anyagok jegyzékre történő felvételét követően az Országos Addiktológiai Centrum (OAC) kockázatértékelést végez, többek között azt, hogy a kérdéses anyag kiválthat-e függőségi állapotot, vagy ítélőképességbeli, magatartásbeli zavarokat. Az OAC a kockázatértékelés eredménye alapján kezdeményezheti egy adott anyag jegyzékről történő törlését is.
Zacher Gábor a C lista kapcsán elmondta, tagadhatatlan, hogy hozott előrelépést: az internetes shopok eltűntek Magyarországról, az üzletek szintén, de ettől még a feketepiac ugyanúgy működik. Ugyanakkor a hatóságoknak is sokkal több jogosítványa van, mint a lista létezése előtt. Korábban ha találtak ilyen anyagot, nem igazán tudtak jogi úton fellépni. Ahogy arról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóosztálya lapunkat tájékoztatta, a Btk.-módosítás értelmében például három év börtön járhat a dizájnerdrognak minősülő szer terjesztéséért. Az is tény azonban, hogy a birtoklást és a fogyasztást nem büntetik, ellentétben a hagyományos kábítószerekkel kapcsolatos szabályozással.
A C lista tehát jó Zacher Gábor szerint, de mint fogalmazott: ne ettől várjuk a csodát. Több százezren használnak pszichoaktív szert, ezek közül nagyon sok nem is szerepel a C listán, viszont nagyon sok rajta van, és mégis használják.
Mint azt az Emminél hangsúlyozták: a magyar kormány a múlt évben célzott kampányt folytatott a dizájnerdrogok ellen, emellett a költségvetési forrásból is támogatta a prevenciós tevékenységeket. Ezzel együtt a prevenció további fokozása szükséges – szögezik le. Nélkülözhetetlen a határozott fellépés az ilyen szereket közvetve, vagy közvetlenül reklámozó internetes oldalakkal szemben is, mint ahogy a bűnmegelőzési, bűnüldözési eszközök határozott alkalmazása, a hatékony fellépés is elengedhetetlen a terjesztő hálózatokkal szemben.
A kemény lépésekre már csak azért is szükség van, mert Európában az új pszichoaktív anyagok széles körű és változatos megjelenése jellemző. Ennek hátterében az alacsony ár, könnyű hozzáférhetőség, az újdonság hatása és a legalitás miatt feltételezett alacsonyabb kockázat állhat. Hazánkban a dizájnerdrogok kipróbálásának aránya a 10. évfolyamos budapesti diákok körében 2011-ben 10,2 százalék volt. Az ORFK tájékoztatása szerint a 2012 végén a lefoglalt kábítószerek majdnem 50 százaléka dizájnerdrog volt. „Jól látható, hogy a fiatalok egyre inkább áttérnek ezekre az anyagokra” – közölte még márciusban Fülöpné Csákó Ibolya, az ORFK bűnügyi főosztályának munkatársa.
A szakma most izgatottan várja, hogy mikor fog az új drogstratégia a parlament elé kerülni. Zacher Gábor szerint nagyon fontos lenne, hogy ez megszülessen, mivel erre alapozva lehet helyi stratégiákat kialakítani, hiszen más módszereket igényelnek a különböző területek. A prevenciónál a család szerepének előtérbe helyezése egy nagyon jó irány – vélekedett a szakember.
