Fónagy hangsúlyozta, hogy a gazdálkodás átláthatóvá tétele is jól halad: a 100 gazdasági egységből mára körülbelül 50 maradt meg. Reményét fejezte ki, hogy rövid időn belül a magyar teherszállító vasút is megkezdheti működését.
Dávid Ilona, a MÁV elnök-vezérigazgatója elmondta: a vasúttársaság érzi a kormány támogatását. Kiemelte azt is, hogy a vállalat először ért el pozitív üzemi eredményt évtizedek óta, és csoportszinten is jól teljesített, ami a kötséghatékonyságnak és az állami finanszírozásnak is köszönhető. Hozzáfűzte azt is, hogy a 2015-ig szóló pályaműködtetési szerződések kiszámíthatóságot hoztak a cég életébe.
A kormány a magyar vasutasoknak perspektívát és biztató jövőképet szeretne adni, és elérni azt, hogy a szakma visszanyerje társadalmi megbecsülését, valamint hogy a vasutasok korszerű eszközökkel láthassák el a feladataikat – mondta Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter pénteken Budapesten, a 63. Vasutasnap alkalmából rendezett díjátadó ünnepségen. Kiemelte: a kormány a magyar vasutat nemzeti erőforrásnak tekinti, ezért a közösségi és ezen belül a kötöttpályás közlekedés fejlesztését kiemelt nemzeti céllá nyilvánította. Most egy új vasúti korszak nyitányának vagyunk tanúi, az elővárosi közlekedésben és a távolsági gerinchálózaton a vasúti közlekedés elsőbbségét az európai jogalkotásban először a magyar parlament rögzítette a tavaly elfogadott személyszállítási törvényben – emlékeztetett a miniszter. Németh Lászlóné elmondta: a kormány három évvel ezelőtt eldöntötte, hogy gyökeres változtatásokat hajt végre a magyar vasúton, mivel a döntéshozók korábban teherként tekintettek az ágazatra, és úgy is kezelték. „A MÁV-ot olyan fejőstehénnek tekintették, amelyet etetni nem szükséges” – fogalmazott a miniszter. Németh Lászlóné emlékeztetett arra, hogy a kormány súlyos örökséggel, 330 milliárd forintnyi adóssággal vette át a MÁV-ot 2010-ben, az elmúlt három évben 60 milliárd forinttal csökkent az adósságállomány, úgy, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben nem volt nagyobb létszámleépítés.
