Fónagy János kifejtette: évtizedek lemaradását nem lehet néhány év alatt orvosolni, de a változások elkezdődtek. Szervezeti cserék történtek, csökkent a MÁV adóssága, és törvény született a közösségi közlekedésről. Emellett fontos az is, hogy összhang van a vasút- és a buszközlekedés között.
Az államtitkár elmondta: sokszor felvetődött a kérdés, hogy van-e jövője a vasútnak, s a MÁV idei működése azt mutatja, hogy erre egyértelműen pozitív válasz adható. Közölte azt is, hogy a kormány számára a vasút nemcsak egy vállalat, hanem a társadalom és a gazdaság egyik legfontosabb pillére: összetartja az országot, biztosítja az ipar működését és a tranzitforgalmat. Fónagy szerint a jövő a közösségi közlekedésé, ennek pedig egyik fő alkotóeleme a vasút, melynek szervezeti átalakítása jelenleg is folyamatban van.
Ez már csak azért is különösen fontos, mert 2002 és 2010 között „több mint száz részre verték szét” az addig egységes társaságot. Fónagy felidézte: 2002-ben 27-28 milliárd forint adóssággal adta át a MÁV-ot, ez 2010-re 330 milliárd forintra nőtt, miközben az irányítás szétesett, a gazdálkodás is áttekinthetetlen lett.
Fónagy János közölte: az előző kormányok közlekedéssel kapcsolatos döntései ártottak a vasútnak. Ilyen volt például a teherszállítási üzletág, a MÁV-Cargo eladása.
A változásoknak már most komoly eredményei vannak: a MÁV megszorítások és leépítések nélkül tudta 55 milliárd forinttal csökkenteni az adósságát, s emellett komoly fejlesztésekre is futja, például több vasúti kocsi megújult, és ez a jövőben is folytatódik. Pozitív változások történtek az utasszám tekintetében is, mely ha nem is robbanásszerűen, de nőni kezdett.
Az államtitkár kiemelte, a kormány deklarált célja volt már az első pillanattól, hogy biztonság legyen az ágazatban. Hangsúlyozta: a kabinet kiszámítható jövőt ígért a vasutasoknak. Elmondta azt is, hogy EU-s forrásokból 2011-ig 635 milliárd forint irányult a közösségi közlekedést fejlesztő programokra.
A következő, 2014–20 közötti időszak előtt a kormány kialakítja a Nemzeti Közlekedési Stratégiát. A dokumentum elfogadása után megnyílhatnak az újabb uniós források.
Fónagy hangsúlyozta, hogy a gazdálkodás átláthatóvá tétele is jól halad: a 100 gazdasági egységből mára körülbelül 50 maradt meg. Reményét fejezte ki, hogy rövid időn belül a magyar teherszállító vasút is megkezdheti működését.
Dávid Ilona, a MÁV elnök-vezérigazgatója elmondta: a vasúttársaság érzi a kormány támogatását. Kiemelte azt is, hogy a vállalat először ért el pozitív üzemi eredményt évtizedek óta, és csoportszinten is jól teljesített, ami a kötséghatékonyságnak és az állami finanszírozásnak is köszönhető. Hozzáfűzte azt is, hogy a 2015-ig szóló pályaműködtetési szerződések kiszámíthatóságot hoztak a cég életébe.
A kormány a magyar vasutasoknak perspektívát és biztató jövőképet szeretne adni, és elérni azt, hogy a szakma visszanyerje társadalmi megbecsülését, valamint hogy a vasutasok korszerű eszközökkel láthassák el a feladataikat – mondta Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter pénteken Budapesten, a 63. Vasutasnap alkalmából rendezett díjátadó ünnepségen. Kiemelte: a kormány a magyar vasutat nemzeti erőforrásnak tekinti, ezért a közösségi és ezen belül a kötöttpályás közlekedés fejlesztését kiemelt nemzeti céllá nyilvánította. Most egy új vasúti korszak nyitányának vagyunk tanúi, az elővárosi közlekedésben és a távolsági gerinchálózaton a vasúti közlekedés elsőbbségét az európai jogalkotásban először a magyar parlament rögzítette a tavaly elfogadott személyszállítási törvényben – emlékeztetett a miniszter. Németh Lászlóné elmondta: a kormány három évvel ezelőtt eldöntötte, hogy gyökeres változtatásokat hajt végre a magyar vasúton, mivel a döntéshozók korábban teherként tekintettek az ágazatra, és úgy is kezelték. „A MÁV-ot olyan fejőstehénnek tekintették, amelyet etetni nem szükséges” – fogalmazott a miniszter. Németh Lászlóné emlékeztetett arra, hogy a kormány súlyos örökséggel, 330 milliárd forintnyi adóssággal vette át a MÁV-ot 2010-ben, az elmúlt három évben 60 milliárd forinttal csökkent az adósságállomány, úgy, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben nem volt nagyobb létszámleépítés.
