Minden út Szent Istvántól ered

Az államalapító nem mellőzte, hanem építette a kereszténységet, amelynek alapján lett erős egykor Európa és lett nagyhatalom Magyarország.

Tarlós István szavai szerint minden út Szent Istvántól ered, és csak az ő szellemiségében haladhat tovább. A főpolgármester kedden Csepelen, az augusztus 20-ai nemzeti ünnepen, az Ősi elődeink szoborcsoport avatásán arról is beszélt, az államalapító nem mellőzte, hanem építette a kereszténységet, amelynek alapján lett erős egykor Európa és lett hatalom Magyarország.

Tarlós István azt mondta, Budapest szellemi mentora, építője, Széchenyi István a legnagyobb élő emlékezetet látta Szent Istvánban, és ebben ma sincs ok kételkedni. Anonymus többször is említi Csepel szigetét, amelyhez Álmos és Árpád korából is több történet fűződik – tette hozzá Tarlós István.

Felidézte: a magyarok története változatosan alakult, és ez igaz Budapestre, azon belül Csepelre is, amely egyebek mellett volt már magyar királyok pihenője és magyar iparváros is. Kihangsúlyozta azt, hogy három éve a főváros és a kerület közösen új utakon jár, de folytatják a jó hagyományok ápolását.

Mint megjegyezte, nem azt hirdetik, mint korábban, hogy egy út van, de tudják, minden útnak közösnek kell lennie. Azt sem hirdetik, hogy egyetlen cél van, de minden jó célt felmérnek, és értéke szerint becsülnek meg – fűzte hozzá.

Budapest mai céljai nem a „ködben sejlenek”, a nagy tervek utópiái helyett a megőrzés, a működőképesség, a biztonság és a megalapozott előre haladás útján kell járni – fogalmazott a főpolgármester. Tarlós István ennek jeleként említette a Budapesten az idén forgalomba állított új buszokat, az újjáépített tereket és a befejezéséhez közelítő 4-es metró projektjét is.

Áder János és Hende Csaba jelenlétében száz honvédtisztjelölt tette le katonai esküjét kedden a budapesti Hősök terén. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az esztergomi ünneplésen vette részt.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Székesfehérváron mondott beszédet a Szent István-emlékév alkalmából. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügy-miniszter és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pedig állami kitüntetéseket adott át Budapesten. Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felvidéki magyarok ünnepségén vett részt.

A csepeli Daru-dombon Németh Szilárd polgármesterrel, fideszes országgyűlési képviselővel közösen felavatott szoborkompozíció Álmos vezérnek, Árpádnak és Szent Istvánnak állít emléket.

Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere szerint újra meg kell teremteni azokat a szimbolikus közösségi tereket, ahol a magyarok méltóképpen emlékezhetnek ünnepeikre, így Szent István király több mint ezer évvel ezelőtti államalapítására. A városrész vezetője, a Fidesz országgyűlési képviselője erről VIII. kerületi Golgota téren beszélt annak a hétméteres kettős fakeresztnek a felszentelésén, amellyel szavai szerint Szent István államszervezői nagysága előtt kívánt a helyi önkormányzat fejet hajtani.

A polgármester szerint újra meg kell teremteni az emlékezés közösségi helyeit, ahogy például korábban az 1956-os forradalomnak a Corvin közben már méltó helyet adtak. Bejelentette, jövőre újjáépítik a Horváth Mihály teret, ahol az 1848-as szabadságharcosokra fognak majd emlékezni.

Az ünnepi műsorral egybekötött rendezvényen megáldották a fakeresztet, majd a városrész önkormányzata nevében koszorút helyeztek el annak talapzatánál.

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a helyi Szent István-domborműnél tartott augusztus 20-ai ünnepi beszédében világsikernek nevezte az államalapító I. István tettét és az azóta eltelt ezeréves államiságot. A fideszes politikus, a párt ügyvezető alelnöke szerint példátlan az, amit a magyarság Európa szívében, a Kárpát-medencében véghez vitt, és jelzi a világnak, hogy a sikeres nemzetek közé tartozik.

Különösen értékes ez a siker annak ismeretében, hogy őseink egy ütközőzónában telepedtek le: hazánk nemcsak a nyugati, germán és a szláv népek, hanem a keresztény civilizáció határán található – fejtette ki. Államunk megóvása során történelmünket örökös fenyegetés, hadakozás kísérte – mondta Kósa Lajos, hozzátéve: I. István nem háborúra alkotta meg az országot, szakított azzal, a letelepedést, a gyarapodást választotta.