Változatlan a magyarok szimpátiája az örmények iránt

A Magyarország és Örményország közötti diplomáciai kapcsolatok állapotának nem lehet és nincs is hatása a magyarországi örmények helyzetére.

Az Országos Örmény Önkormányzat képviselői csütörtöki sajtótájékoztatójukon azt mondták, hogy a magyarországi örményeket „árulóként kezeli” a kormány, mivel úgy gondolja, hogy „az a legjobb, ha nem beszélünk” Ramil Safarov azeri katonatiszt kiadatásának ügyéről. Azt is mondták, hogy az örmények „már nem érzik magukat biztonságban Magyarországon”. Az örmény önkormányzat emellett azt is állította, hogy semmilyen érdemi lépést nem tett Magyarország az elmúlt egy évben Ramil Safarov ügyében.

A Külügyminisztérium közleményében hangsúlyozták: az alaptörvény szerint a nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Magyarország vállalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját ápolja és megóvja.

A Külügyminisztérium határozottan visszautasította az örmény önkormányzat vezetőinek állításait, hogy a kormány „árulóként kezeli” a magyarországi örményeket, illetve hogy az örmények „már nem érzik magukat biztonságban Magyarországon”. A tárca hangsúlyozza, az sem állja meg a helyét, hogy a kormány kihagyná a magyarországi örményeket a magyar–örmény diplomáciai kapcsolatok helyreállítására tett erőfeszítésekből. Hozzátették: Magyarország sajnálja a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztését, és a kezdetektől fogva jelezte, hogy az egyoldalú jereváni döntés visszavonását kívánja.

Felidézték: Martonyi János külügyminiszter és a kormány több lépést tett a magyar–örmény diplomáciai kapcsolatok helyreállításáért, a tárcavezető például 2012. szeptember 7-én levelet küldött Edvard Nalbandján örmény külügyminiszternek. A Külügyminisztérium 2012. szeptember 24-én jegyzéket juttatott el az örmény külügyminisztériumnak, megerősítve szándékát a kapcsolatok helyreállítására.

A tárca közleményében kiemelték, hogy az Országos Örmény Önkormányzat vezetőivel a Külügyminisztérium Safarov kiadása után azonnal párbeszédet kezdett. Arra is kitértek, hogy az Országos Széchényi Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum 2013 áprilisában kiállítást és konferenciát rendezett a Kárpát-medencei örmény kultúráról, ezt Németh Zsolt parlamenti államtitkár nyitotta meg, és az eseményen részt vett Kövér László házelnök is, az örmény közösséget pedig az Örmény–Magyar Kulturális Egyesület elnöke képviselte.

A szeged–csanádi megyés püspök és az örmény egyházi partnerek összefogása eredményeként ugyancsak áprilisban a szegedi Dóm téren örmény kőkeresztet avattak – emlékeztettek. Mint írták, Martonyi János levélben üdvözölte az eseményt, amelyre Jerevánból az örmény külügyminisztérium utazó nagykövete, Szerzs Szargszján elnök testvére vezette delegáció érkezett. A magyar külügyminiszter akkori levelében úgy fogalmazott: „A magyar és az örmény népet mély és évszázadokra visszanyúló barátság köti össze, amely közös keresztény hitünkből, a sorsközösségből és a hazánkban letelepedett és itt velünk, magyarokkal együtt élő örmény közösségek elismerésre méltó eredményeiből táplálkozik.”

A tárcavezető üdvözletében megerősítette, hogy változatlan a magyarok szimpátiája az örmények iránt. „Magyarország abban érdekelt, hogy tovább mélyüljön a magyar–örmény barátság és a két ország között erősödjön és szélesedjen az együttműködés az élet minden területén, beleértve a diplomáciai kapcsolatokat is” – olvasható a Külügyminisztérium közleményében.

Magyarország 2012. augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet. Safarovot hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyezték. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, hogy országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.

Németh Zsolt külügyi államtitkár két nappal később hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, és diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatta, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.