Helyére került a Mária-szobor a megújuló Várkert Bazár felett, a budai vár déli várfalán, a Vízhordó-lépcsőnél. A bronzból készült, négy méter magas műalkotást – melynek kicsinyített, embernagyságú mása a Várnegyed Galériában volt látható – Mátyássy László készítette az Immaculata Alapítvány megbízásából. A szobrászművész elmondta: az alkotás érdekessége, hogy Mária nem ér hozzá a gyermek Jézushoz, a gyermek lebeg anyja teste előtt, ezzel érzékeltetve a misztériumot, a csodát, amelyet a megtestesülés jelent – írja az 1.kerület.ittlakunk.hu.
A bizánci kor ábrázolástechnikáját megidéző Mária-anya című szobor civilek összefogásával, a Budavári Önkormányzat engedélyével készülhetett el, és állhat jelenlegi helyén. Az Immaculata Alapítvány kuratóriumának elnöke, Klukon Edit szerint a szobor a Vár egyik legkitüntetettebb helyére került, az ország egységét szolgálja, szeretetet és békét sugároz.
„A szobor térbe állította, és ezzel megelevenítette az ősi bizánci, győzelmet hozó Isten anyját” – ezt már Dávid Katalin európai hírű művészettörténész írta a budavári Mária-anyáról a szobor honlapján. „ A vertikalitást hangsúlyozó kompozíciója pedig, mintha egy jelenés volna, annak csodálatos hangulatát idézi. Nincs Máriának glóriája, gyermekének sincs, mégis a Szent Szűz és isteni Fia áll előttünk. A glória hiánya mégis jelentős, mert Máriának és a gyermekének alakját ezzel beemeli egy általános emberi világba, ennek a világnak legnemesebb szférájába: az anya és a gyermeke egységének szakrális humanitásába.”
Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós szerint a szobor spirituális erőt sugároz: „Ez a bizánci Szűz Mária, itt most Jézus anyja, de maga az Anya, az Örök Anya. Jelenti a létet, az oltalmat, a szeretetet és még sok mindent, aminek forrása az anya életet adó ereje.”
„A nép Segítő Máriájában összeolvad az égi és a földi anya alakja. Egyszerre biztosítja az e világi és túlvilági védettséget, és a földi anya halálával sem szűnő szeretetet. Szeretet, oltalom, védettség. Kulcsszavak. Pontosan érezte, tudta ezt Szent István királyunk is, amikor 1038. Nagyboldogasszony napján fölajánlotta országát Szűz Máriának, a mennyek királynéjának, a Regina Coelinek. Ezzel népét Szűz Mária, immár Patrona Hungariae védelme alá helyezte, aki az égből »vigyázkodik« rá, s imádkozik érte. Az égből, vagy bő ezer év után a budai falakról néz körül, s teszi azt, amit egykoron Szent Istvánnak ígért.” – írja Erdélyi a műalkotásnak szentelt honlapon.”
Nagy Gábor Tamás szerint a győzelmet hozó Mária alakja az idők során egybeforrt Buda várával. Az I. kerület polgármestere úgy véli, ebben a profanizálódó korban egyre nagyobb szükségünk van a legtisztább anyai minőséget megjelenítő szimbólumokra.
„Szobrok, templomok nélkül városunk, Buda unalmasabb, sivárabb és dísztelenebb lenne. Velük együtt viszont hagyományainkat éltető, történelmünkre emlékeztető nemzeti zarándokhely, ahová életében egyszer minden magyarnak el kell jönnie.” A polgármester szerint a gyermekét ölében tartó Szűzaanya-szobor Budán a lehető legméltóbb helyére került.
