Helyére került a Mária-szobor a megújuló Várkert Bazár felett, a budai vár déli várfalán, a Vízhordó-lépcsőnél. A bronzból készült, négy méter magas műalkotást – melynek kicsinyített, embernagyságú mása a Várnegyed Galériában volt látható – Mátyássy László készítette az Immaculata Alapítvány megbízásából. A szobrászművész elmondta: az alkotás érdekessége, hogy Mária nem ér hozzá a gyermek Jézushoz, a gyermek lebeg anyja teste előtt, ezzel érzékeltetve a misztériumot, a csodát, amelyet a megtestesülés jelent – írja az 1.kerület.ittlakunk.hu.
A bizánci kor ábrázolástechnikáját megidéző Mária-anya című szobor civilek összefogásával, a Budavári Önkormányzat engedélyével készülhetett el, és állhat jelenlegi helyén. Az Immaculata Alapítvány kuratóriumának elnöke, Klukon Edit szerint a szobor a Vár egyik legkitüntetettebb helyére került, az ország egységét szolgálja, szeretetet és békét sugároz.
„A szobor térbe állította, és ezzel megelevenítette az ősi bizánci, győzelmet hozó Isten anyját” – ezt már Dávid Katalin európai hírű művészettörténész írta a budavári Mária-anyáról a szobor honlapján. „ A vertikalitást hangsúlyozó kompozíciója pedig, mintha egy jelenés volna, annak csodálatos hangulatát idézi. Nincs Máriának glóriája, gyermekének sincs, mégis a Szent Szűz és isteni Fia áll előttünk. A glória hiánya mégis jelentős, mert Máriának és a gyermekének alakját ezzel beemeli egy általános emberi világba, ennek a világnak legnemesebb szférájába: az anya és a gyermeke egységének szakrális humanitásába.”
Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós szerint a szobor spirituális erőt sugároz: „Ez a bizánci Szűz Mária, itt most Jézus anyja, de maga az Anya, az Örök Anya. Jelenti a létet, az oltalmat, a szeretetet és még sok mindent, aminek forrása az anya életet adó ereje.”
„A nép Segítő Máriájában összeolvad az égi és a földi anya alakja. Egyszerre biztosítja az e világi és túlvilági védettséget, és a földi anya halálával sem szűnő szeretetet. Szeretet, oltalom, védettség. Kulcsszavak. Pontosan érezte, tudta ezt Szent István királyunk is, amikor 1038. Nagyboldogasszony napján fölajánlotta országát Szűz Máriának, a mennyek királynéjának, a Regina Coelinek. Ezzel népét Szűz Mária, immár Patrona Hungariae védelme alá helyezte, aki az égből »vigyázkodik« rá, s imádkozik érte. Az égből, vagy bő ezer év után a budai falakról néz körül, s teszi azt, amit egykoron Szent Istvánnak ígért.” – írja Erdélyi a műalkotásnak szentelt honlapon.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!