A központ vizsgálata szerint ugyan a testület hatásköreinek egy része megváltozott, azonban azok összességében és érdemben nem szűkültek. Sőt az Alkotmánybíróság fontos új jogosítványokkal is rendelkezik – írják. Mindebből az is következik, hogy a magyar jogrendszer alkotmányosságára vonatkozó védelmi szint nem csökkent – szögezik le.
A tájékoztatás szerint fontos újítása a hatályos joganyagnak, hogy a köztársasági elnök már nem kényszerülhet az általa alkotmányellenesnek vélt törvény aláírására, ugyanis lehetősége van az alkotmányossági és politikai vétó kombinálására. Emellett az Alkotmánybíróság eljárásai az új szabályozásnak köszönhetően nyitottabbá váltak: egyes esetekben kérelmezhető a nyilvános és személyes meghallgatás. Ha a személyes meghallgatást az Alkotmánybíróság maga rendeli el, akkor már kötelező a nyilvánosság is.
Az elemzés szerint lényegi hatáskörszűkítést kizárólag a költségvetési- és adótárgyú jogszabályok felülvizsgálhatóságának és megsemmisíthetőségének korlátozása jelent, azonban a korlátozást magát is csak korlátozásokkal lehet értelmezni.
Az Alkotmánybíróság cselekvési lehetőségei bővültek a jogkövetkezmények terén: megsemmisítés „helyett” megállapíthatja azokat az alkotmányos követelményeket, amelyeknek az érintett jogszabály alkalmazásának meg kell felelnie, az alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata során pedig elrendelheti az érintett jogszabály hatálybalépésének felfüggesztését – tartalmazza az elemzés.
A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés. A Központ elkötelezett az alapvető jogállami értékek, a hagyomány és a szabadság kultúrája iránt – közölte a szervezet.
