Ez a kényszerideológia mindig akkor üti fel a fejét, amikor Magyarország nem tudott vagy nem akart hűséges lenni az erdélyi magyarsághoz, illetve akaratán kívül kényszerűen magára hagyta vagy akarattal cserben hagyta őket – fejtette ki Kövér. Hozzátette: Kós Károly már 1911-ben figyelmeztetett az Erdéllyel szembeni hűtlenség budapesti veszélyére.
Az Országgyűlés elnöke felidézte a jelenlegi kormány nemzetpolitikai intézkedéseit, és kiemelte: „mi, mai magyarok hiszünk abban, hogy nemzeti összetartozás nélkül nincs nemzeti felemelkedés, és hiszünk abban, hogy minden magyar felelős minden magyarért”. Azért biztosítják európai gyakorlat szerint a magyar állampolgárságot és a szavazati jogot az országhatárokon kívül élő minden magyarnak, mert hisznek abban, hogy nincsen határon inneni és határon túli magyar ügy, csak egyetlen magyar sorsközösség, csak egyetlen magyar ügy van – fogalmazott.
Pokorni Zoltán, a 12. kerület polgármestere ünnepi beszédében azt mondta: Kós Károly tiszteletre méltó döntéseket hozott embert próbálóan nehéz időkben, és hihetetlenül sokat vállalt a soknemzetiségű Erdély remélt felemelkedéséért, társadalmi békéjének létrehozásáért. Nem rajta múlott, hogy az általa kitűzött célok megvalósulása még most is várat magára – mutatott rá a kormánypárti politikus. Kós Károly építészként megalkothatta a saját emlékműveit, az utókor szobrokba öntött tisztelgése már csak ráadás – fogalmazott. Melocco Miklós szobrászművész alkotása az építészt íróasztal mögött ülve ábrázolja a hegyvidéki Temes lépcsőnél, a Kós Károly nevét viselő, 102 éves oktatási intézmény mellett.
