Márfi érsek John Lennont, Máté Pétert idéz

Egyszerűnek, szerénynek, nyitottnak kell lennie a papságnak – vallja a most 70 esztendős Márfi Gyula érsek.

BuL
2013. 12. 26. 12:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bevallása szerint nem túlságosan klerikális felfogású ember, nem szeretné, ha újra katolikus, evangélikus vagy muzulmán államban kellene élni. „Az egyház ne vegye át az állam szerepét, de az állam se szóljon bele az egyház ügyeibe” – szögezte le.

Egyház és állam teljes összeolvadását, de teljes szétválasztását is ellenzi, mindkettőt komoly hibának tartja, mert „az állampolgár vallási igénye iránt az állam nem lehet közömbös”.

Ahol a lelkipásztori szolgálat magas színvonalú, ott jobb a munkamorál, az adózási morál, nagyobb a közbiztonság, és nagyobb gondot fordítanak a szellemi és tárgyi értékek megőrzésére – magyarázta az érsek.

Hangsúlyozta: a kiegyensúlyozott felfogás híve; örül, „hogy nálunk nincs államegyház, az egyházak egyformák, még ha nem is kapnak egyformán támogatást”.

Márfi Gyula 1943. december 17-én született a Zala megyei Pördeföldén. Az általános iskola befejezése után a pannonhalmi bencés gimnáziumba járt, majd a budapesti központi szemináriumban végzett. 1967. június 18-án szentelték pappá Szombathelyen, majd a budapesti hittudományi akadémián doktorátust szerzett. 1976-ban francia ösztöndíjjal Párizsban tanulhatott tovább, ahol a katolikus egyetem ökumenikus intézetében két év alatt újabb diplomát szerzett. A szombathelyi püspökségen 17 évig szolgált, előbb püspöki titkárként, majd irodaigazgatóként. II. János Pál pápa 1995-ben egri segédpüspökké nevezte ki, és püspökké szentelték. 1997-ben nevezték ki veszprémi érsekké.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte: egy hete járt nála David Baer, a Texasi Lutheránus Egyetem professzora, akinek a magyarországi egyházak állami támogatásával kapcsolatos bírálatára válaszolt. David Baer levelére reagált Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is, Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök pedig a Facebookon Márfi Gyula állításaival szállt vitába.

Barátságosan elbeszélgettek magyarul, mivel David Baer felesége magyar származású, görög katolikus, ezért ő is kiválóan beszéli a nyelvünket – mondta a találkozásról Márfi Gyula. Hozzátette: a teológus elfogadta a véleményét, és azzal váltak el, hogy a teológus családjával együtt visszatér majd az érsekségre. David Baer a magyar lutheránusoknak a kommunizmus alatti üldöztetéséről angol nyelven írott könyvét vitte ajándékba Márfi Gyulának. Vallásos ember David Baer, akit valószínűleg kissé félretájékoztattak a magyar egyházi támogatási rendszerről – vélekedett Márfi.

Az érsek szerint a papoknak a legfilozofikusabb mondandót is követhetően, érthetően kell előadniuk. Ezért beszédeiben nem szokványos példákat is hoz: prédikációban olykor nagy költők sorait, máskor az 1970–80-as évek dalszövegeit idézi, vagy akár a legfrissebb sporteseményeket említi meg. Erről azt mondta: a vallás irodalmi vonatkozásait tudatosan kereste, hogy érvelni tudjon a gyermekkorát meghatározó Isten-tagadó társadalomban Isten létezése mellett, míg a táncdalokkal (John Lennon, Máté Péter, Adamis Anna szövegeivel) és a sportképekkel színesebbé, érthetőbbé teszi mondandóját.

Örül, ha egy-egy sportoló keresztet vet verseny előtt vagy után, mert ez egy szelete a vallásosságnak, és jó példát mutat másoknak. A sport szeretete gyermekkorától áthatja, elsőként a futball és a sakk, amely számára a kis zalai faluban is elérhető volt; a focit és a teniszt ma is nézi, mert a klasszikus zene hallgatása mellett ezek kikapcsolják – mesélte. A sportban, a szórakozásban, a munkában, de a vallásban is ártalmas az, ami túlzott – figyelmeztetett az érsek.

Az egyházban van egyfajta állandóság, az alapvető tanításon nem változtatnak, sem a hitbéli, sem az erkölcsi tanításokon, ami változhat, az a stílus – fejtette ki. Egyszerűnek, szerénynek, nyitottnak kell lennie a papságnak – szögezte le Márfi Gyula.

Az érsek szinte minden világi meghívást elfogad, mert így lehetősége adódik akár parkettagyárban, wellness-szállodában, tankonyhában, serfőzdében vagy világi iskolában is az egyház tanításait szimpatikusan és érthetően közvetíteni. A cél elvinni az evangéliumot a perifériákra is. „Ebben még sok tennivalónk van” – fűzte hozzá.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.