Eredményesség szempontjából a 2014-es országgyűlési választás minden bizonnyal nem a parlamenten kívüli erők választása lesz – mármint abban esetben, ha önállóan, nem pedig valamiféle szövetségben kívánják megmérettetni magukat – mondta el Böcskei Balázs, az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) vezetője. Ennek ellenére a párt- és kampányfinanszírozás törvényi és átláthatósági anomáliai miatt lehet azzal is számolni, hogy a parlamenti pártok „kinti” kihívókat kapnak. Ennek ellenére utóbbiaknak önállóan, együttműködés nélkül megszerzett mandátumra nincs esélyük – tette hozzá.
Böcskei szerint súlyozni kell a szereplők között, hiszen amennyiben az eddigi, koordinált indulásra (MSZP–Együtt–PM-paktum) vonatkozó megegyezés újranyitódik, az minden bizonnyal nem Fodor Gábor vagy Bokros Lajos utóbbi választásokon egyébként sem induló formációja miatt fog megtörténni, hanem a DK miatt. Bár az Együtt–PM-nek még mindig másfélszer annyi szavazója van, mint a DK-nak, továbbá Gyurcsány Ferenc sem vált érdemben az együttműködést elősegítő módon elfogadottá, a DK-kérdés megoldására minden bizonnyal februárig sor fog kerülni – hangsúlyozta az IDEA vezetője.
„Amennyiben a DK-val nem köttetik egy akár koordinált bevonásra, akár közös listára megegyezés, úgy a demokrata ellenzéki pártok egyéni választókerületben jelentős mértékben veszélyeztethetik a saját, a másik, illetve a mandátumszerzés sikerét.” Ez az úgynevezett „billegő” kerület esetén különösen döntő lehet. Emellett a koordinált – DK-t is bevonó – indulás elmaradása esetén fennmarad a DK „ellenzék ellenzéke” pozíciója, amely akár olyan versenyhelyzetet is eredményezhet, hogy így az ellenzék érdemben nem tud majd hatékonyan kampányolni, üzenetet eljuttatni, mobilizálni – fejtette ki Böcskei. Ma a koordinált és a közös lista mellett pró és kontra is szólnak érvek, biztosak lehetünk abban, hogy záros határidőn belül ezt a vitát lezárja a baloldali–balközép–zöld ellenzéki térfél.
Bár a Jobbik és magyar politikai rendszer megkapta radikális jobboldali kihívóját, még sem lehet azzal számolni, hogy például a Magyar Hajnal önállóan mandátumot tud szerezni – mondta Böcskei. A választás felől nézve a radikális jobboldali szubkultúrában zavarkeltésre alkalmas, a Jobbik belső viszonyait és akár aktivistáit felkavaró szerveződés, de szélsőséges megnyilvánulásain túl pártpolitikai kihívást egyelőre nem jelent. A baloldali térfélen rendszerellenesnek tekintett 4K! pedig még ennyi kapacitással sem bír saját ideológiai oldalának vagy erőviszonyainak befolyásolására – tette hozzá.
Az IDEA vezetője szerint a jobboldali politikai térfelet teljes egészében uralják a kormányzó pártok, és 2014-ig minden bizonnyal nem lesz olyan újonnan alakult vagy létrejövő szervezet, amely szorosan a parlamenti küszöb közelébe érne. „A kérdés sokkal inkább az, hogy például a sok kisebb jobboldalinak tekinthető szervezet, mozgalom – mint például az Ángyán-féle mozgalom – összeállnak-e esetleg egy ernyőszervezetté vagy párttá, és egyes választókerületben megnehezítik akár a jobb-, akár a baloldali pártok kampányát.”
Különösen olyan egyéni kerületekben, ahol az érintett érdekvédelmi csoportok – gazdák – jól szervezettek és tömeges számban képesek billegővé tenni választókerületeket. Jelen szakaszban azonban ezen mozgalmak aligha jutnak el a szervezettség azon szintjére, hogy 2014 tavaszáig jelentősen kellene velük kalkulálni a Fidesz–KDNP-együttműködésnek – zárta szavait a szakember.
