A volt tévéelnök elmondta, hogy a Szabadság téri tévéostrom estéjén 21 óra körül ért a székházba. A támadók nemsokára tucatnyi járművet, majd magát az épületet is felgyújtották, ostromolták a főbejáratot, betörték az ablakokat, behatoltak az archívumba, az ott tárolt anyagokat az utcára dobálták, és olyan kőzáport zúdítottak még a harmadik emeleti ablakokra is, amiből nyilvánvaló, hogy nem csupán kézi erőt, hanem valamiféle parittyákat is használhattak.
A tanú bírói kérdésre elmondta: parancsokat osztogató rendőri vezetőt nem látott, de azt igen, hogy a legalább hatvan-hetven rendőrből többen is vérben ázva a földön fekszenek és társaik ápolják őket. Az épületben füst és könnygáz volt. Az események gyorsan és ellenőrizhetetlenül zajlottak, a helyzet kaotikus, áttekinthetetlen volt.
A rendőrök éjfél után, hozzávetőleg 1-2 óra körül hagyták el az épületet. Egy meg nem erősített pletyka szerint parancsnokuk azt mondta: „még ha hadbíróság elé kerülök, akkor is kiviszem innen a fiaimat, mert megölik őket” – idézte fel Rudi Zoltán, aki szerint az épületben lévő rendőrök mindent megtettek, amit lehetett.
A volt tévéelnök elmondta, hogy a rendőrök távozása után Navracsics Tibor akkori fideszes frakcióvezetővel, Juhász Ferenc volt szocialista honvédelmi miniszterrel és Török Gábor politológussal – akik egy aznapi élő műsor miatt voltak az épületben – bezárkóztak egy rácsokkal védett helyiségbe, és eloltották villanyt, hogy az épületbe betörő tömeg ne találjon rájuk. „Nem lehetett tudni, hogy mi lesz ennek a végkimenetele” – jegyezte meg.
Rudi Zoltán elmondta, hogy egy hátsó ajtón sikerült kimenekülniük a Nádor utcára, ahol villogó rendőr- és mentőautókat lehetett látni, valamint kíváncsiskodó, sétálgató, fényképező katasztrófaturistákat.
Azzal kapcsolatban, hogy a Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése nyomán a Kossuth téren összegyűlt tömeg a Szabadság térre vonulva egy petíciót akart a tévében beolvastatni, Rudi Zoltán korábbi tévéelnök leszögezte: helyesli, hogy nem vették át a petíciót. Az akkori médiatörvény elismerte a szerkesztési szabadságot, és nem tette lehetővé, hogy azt bármilyen külső nyomásgyakorlással befolyásolják, korlátozzák – tette hozzá.
A bíró a tanú kérésére úgy döntött, hogy nem engedélyezi a sajtónak a vallomástétel során hang- és képfelvétel készítését.
Kondorosi Ferenc, a tárca volt államtitkára tanúként november 12-én azt mondta, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2006. őszi események során többször az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot (IRM) megkerülve, közvetlenül tárgyalt rendőrségi vezetőkkel. Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője erre reagálva néhány nappal később közölte, Gyurcsányról bebizonyosodott, hogy visszaélt hatalmával. (Kondorosi Ferenccel ezek után a Magyar Nemzet is interjút készített.)
A két hónapja kezdődött büntetőperben Bene László nyugalmazott rendőr altábornagyot, volt országos főkapitányt, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagyot, volt budapesti főkapitányt és tucatnyi társukat a 2006. őszi fővárosi eseményekkel összefüggésben vádolja az ügyészség, és többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.
Álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket. Sajtóhírek szerint a büntetőperben több mint száz tanúra és több mint félszáz tárgyalásra lehet számítani, az elsőfokú eljárás várhatóan legalább egy évig tart a Fővárosi Törvényszéken.
