A volt tévéelnök elmondta, hogy a Szabadság téri tévéostrom estéjén 21 óra körül ért a székházba. A támadók nemsokára tucatnyi járművet, majd magát az épületet is felgyújtották, ostromolták a főbejáratot, betörték az ablakokat, behatoltak az archívumba, az ott tárolt anyagokat az utcára dobálták, és olyan kőzáport zúdítottak még a harmadik emeleti ablakokra is, amiből nyilvánvaló, hogy nem csupán kézi erőt, hanem valamiféle parittyákat is használhattak.
A tanú bírói kérdésre elmondta: parancsokat osztogató rendőri vezetőt nem látott, de azt igen, hogy a legalább hatvan-hetven rendőrből többen is vérben ázva a földön fekszenek és társaik ápolják őket. Az épületben füst és könnygáz volt. Az események gyorsan és ellenőrizhetetlenül zajlottak, a helyzet kaotikus, áttekinthetetlen volt.
A rendőrök éjfél után, hozzávetőleg 1-2 óra körül hagyták el az épületet. Egy meg nem erősített pletyka szerint parancsnokuk azt mondta: „még ha hadbíróság elé kerülök, akkor is kiviszem innen a fiaimat, mert megölik őket” – idézte fel Rudi Zoltán, aki szerint az épületben lévő rendőrök mindent megtettek, amit lehetett.
A volt tévéelnök elmondta, hogy a rendőrök távozása után Navracsics Tibor akkori fideszes frakcióvezetővel, Juhász Ferenc volt szocialista honvédelmi miniszterrel és Török Gábor politológussal – akik egy aznapi élő műsor miatt voltak az épületben – bezárkóztak egy rácsokkal védett helyiségbe, és eloltották villanyt, hogy az épületbe betörő tömeg ne találjon rájuk. „Nem lehetett tudni, hogy mi lesz ennek a végkimenetele” – jegyezte meg.
Rudi Zoltán elmondta, hogy egy hátsó ajtón sikerült kimenekülniük a Nádor utcára, ahol villogó rendőr- és mentőautókat lehetett látni, valamint kíváncsiskodó, sétálgató, fényképező katasztrófaturistákat.
Azzal kapcsolatban, hogy a Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése nyomán a Kossuth téren összegyűlt tömeg a Szabadság térre vonulva egy petíciót akart a tévében beolvastatni, Rudi Zoltán korábbi tévéelnök leszögezte: helyesli, hogy nem vették át a petíciót. Az akkori médiatörvény elismerte a szerkesztési szabadságot, és nem tette lehetővé, hogy azt bármilyen külső nyomásgyakorlással befolyásolják, korlátozzák – tette hozzá.













Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!