A Fővárosi Törvényszéken a nyugalmazott rendőr altábornagy, elsőrendű vádlott azt mondta, a 2006 őszi – megfogalmazása szerint – zavargások során addig sosem látott eseményeket tapasztalt a rendőrség. Úgy értékelte, a rendőrség az akkori eseményeket követően szembenézett a hibáival, rövid idő alatt képes volt azokat kijavítani, és a folyamat azóta is tart. Hangsúlyozta: az egész megújulást jelentő folyamat a nyilvánosság előtt zajlott.
Bene László rövid nyilatkozatot tett a bíróság előtt, kérdésekre nem kívánt válaszolni. Leszögezte: úgy látja, hogy a vezetői kötelezettségeinek eleget tett. Azt mondta, biztos hozott olyan döntést, amit határozottabban kellett volna képviselnie, de bűncselekményt nem követett el.
A szeptemberi eseményekkel összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy külföldön szolgálati úton volt akkor, így közvetlen tapasztalata nincs a történtekről. Hozzátette: amikor telefonon értesítették, megszervezte hazautazását. Visszaérve áttekintette a készült jelentéseket, továbbá meghallgatta a beosztottjait és arra a következtetésre jutott, hogy azonnali szakmai intézkedésekre van szükség. Ennek részeként kezdte meg az eseményeket kivizsgáló bizottság megszervezését.
Azt mondta: ebben az időszakban a szolgálati érdek az volt, hogy a szakmai hibákkal szembe tudjanak nézni, és a rendőrség törvényesen és szakszerűen tudja kezelni a további eseményeket. Ismertette: a vizsgálóbizottság jelentését novemberben kapta meg, azt Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitánynak átadta tanulmányozásra, valamint az irányító, akkori Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak is megküldte, amely nem reagált annak megállapításaira, ahogy az ügyészség sem.
Nem a rendőrség, hanem az akkori miniszter (Petrétei József) minősítette választási gyűlésnek az eseményt, a rendőrség ennek megfelelően készült fel – szögezte le Bene László. Úgy vélte, elöljárói kötelezettségét nem szegte meg, mivel megtette a szükséges és indokolt intézkedéseket. Azt is hozzátette, hogy később kidolgozták a tömegoszlatások módszertanát, illetve a szolgálati ágak együttműködési rendszerét, korszerű eszközök beszerzésére tettek indítványt, valamint a rendészeti iskolák tanulmányi anyagába is beépítették a tapasztalataikat. A vezetői állomány számára nemzetközi tapasztalatokat is bemutató képzéseket, a csapatszolgálati állománynak pedig pszichológiai képzéseket szerveztek.
Úgy vélte, az intézkedések hatása gyorsan érzékelhető volt, már 2006 októberében sokkal egységesebb volt a rendőrök fellépése. Megjegyezte, „nem feledve az egyes rendőrök jogsértő magatartását”, a sajtó és a közvélemény is pozitívan fogadta a fellépést. Áttörésnek a március 15-i intézkedéseket nevezte, szerinte ekkor már kézzelfogható eredményeket tudtak felmutatni és a jelenlegi kormánypártok is elismerték hatékony fellépésüket.
Beszélt arról is, hogy intézkedések történtek a jogsértők felelősségre vonására, mintegy 50 órányi videoanyagot néztek meg, nyolc ügyben tettek feljelentést, megadtak minden tőlük telhető adatot az állampolgárok, valamint a jogvédő szervezetek feljelentései alapján.
A rendőrség azonosító jelvényei kapcsán azt mondta: téves jogszabály-értelmezés miatt rossz gyakorlat alakult ki, amit egyébként addig senki sem kifogásolt. A bevetési és a gyakorló öltözéken hanyagolták a jelvényeket, amelyek amúgy alkalmatlanok voltak a viselésre. Megjegyezte, hogy egy televíziós csatorna mutatott is be október 23-án elhagyott jelvényeket. Felidézte: október 23. előtt ellenőriztette a jelvényeket, és azt a jelentést kapta, hogy mindenki viseli azokat. Ezzel ellentétes adatot, információt nem kapott.
Az események után, 2006. november 3-án új utasítást adott ki a jelvényekkel összefüggésben, ami pontosította a szabályokat. Megkezdték például az azonosító szám sisakokra festését, amelynek ötlete Dobozi Józseftől, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori parancsnokától, a per harmadrendű vádlottjától származott – ismertette.
A kedden kezdődött büntetőperben az ügyészség álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg.
A vád szerint Bene László vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések kivizsgálására, de a bizottságok megállapításai ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását. Ezzel a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette, az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat ugyanis katonai bűncselekmények gyanúját is feltárhatta volna az ügyészség szerint.
Egy másik vádpont szerint a Rebisz tagjai annak ellenére nem viselték azonosító jelvényüket 2006. október 23-án, hogy ezt törvény írta elő, továbbá erre Bene László utasítást adott. Ezután pedig az országos főkapitány, bár parancsa meghiúsulásáról tudomást szerzett, nem intézkedett felelősségre vonásról. A vádirat kiemeli: a közvélemény kifogásolta, hogy azonosító nélküli rendőrök intézkedtek, Bene László mégis eltűrte, hogy a Rebisz parancsnoka nem rendelt el érdemi tényfeltáró vizsgálatot, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Mindezek miatt az elsőrendű vádlottat elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.
Az első tárgyaláshoz képest jóval kisebb érdeklődés övezte csütörtökön a helyszínen a pert, a tárgyalás kezdetekor a Fővárosi Törvényszék épülete előtt mindössze négy tüntető jelent meg.
