Úgy vélte, az intézkedések hatása gyorsan érzékelhető volt, már 2006 októberében sokkal egységesebb volt a rendőrök fellépése. Megjegyezte, „nem feledve az egyes rendőrök jogsértő magatartását”, a sajtó és a közvélemény is pozitívan fogadta a fellépést. Áttörésnek a március 15-i intézkedéseket nevezte, szerinte ekkor már kézzelfogható eredményeket tudtak felmutatni és a jelenlegi kormánypártok is elismerték hatékony fellépésüket.
Beszélt arról is, hogy intézkedések történtek a jogsértők felelősségre vonására, mintegy 50 órányi videoanyagot néztek meg, nyolc ügyben tettek feljelentést, megadtak minden tőlük telhető adatot az állampolgárok, valamint a jogvédő szervezetek feljelentései alapján.
A rendőrség azonosító jelvényei kapcsán azt mondta: téves jogszabály-értelmezés miatt rossz gyakorlat alakult ki, amit egyébként addig senki sem kifogásolt. A bevetési és a gyakorló öltözéken hanyagolták a jelvényeket, amelyek amúgy alkalmatlanok voltak a viselésre. Megjegyezte, hogy egy televíziós csatorna mutatott is be október 23-án elhagyott jelvényeket. Felidézte: október 23. előtt ellenőriztette a jelvényeket, és azt a jelentést kapta, hogy mindenki viseli azokat. Ezzel ellentétes adatot, információt nem kapott.
Az események után, 2006. november 3-án új utasítást adott ki a jelvényekkel összefüggésben, ami pontosította a szabályokat. Megkezdték például az azonosító szám sisakokra festését, amelynek ötlete Dobozi Józseftől, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori parancsnokától, a per harmadrendű vádlottjától származott – ismertette.
A kedden kezdődött büntetőperben az ügyészség álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!