Horváth György, a Budapest-Északi Református Egyházmegye jogtanácsosa – aki az ügyész szerepét tölti be az eljárásban – egyebek mellett azzal vádolta a történtek kapcsán Hegedűs Lorántot, hogy a zsinati határozattal szemben politikai rendezvényt tartott egy templomban.
Azzal is vádolta a lelkészt, hogy kárt okozott az egyháznak, mert olyan elveket hirdetett, a többi között Horthy Miklós kultuszát, amelyről nincs az egyházon belül közmegegyezés. Ezzel pedig megosztja az egyházat és kárt okoz számára.
Hegedűs Loránt távollétében nyilatkozatát az egyik bíró olvasta fel. Ebben a lelkész visszautasította a vádakat és koncepciós eljárásnak nevezte a tárgyalást. A 15 oldalas beadványában egyebek mellett azt állította: a templomban elmondott beszédében azért szerepelt kiemelt módon Horthy Miklós személye, mert a templom alapításának 75. évfordulóján szükséges volt „az alapító, a magyar- és zsidómentő Horthy” életútjának ismertetése. Hazugságnak nevezte továbbá, hogy Jobbik-zászlót feszítettek ki az istentisztelet alatt. Szerinte a kifogásolt zászló csupán egy az Árpád-házat jelképező Árpád-sávos lobogó volt, ami csak „emelte az istentisztelet szakralitását”.
Szerinte csupán azért folyik ellene eljárás, mert „gyűlölik következetes magyarságáért” – fogalmazott beadványában a lelkész.
Nemes Árpád, Hegedűs ügyvédje a kereset elutasítását kérte a bíróságtól. Szerinte tanúk is igazolni tudják, hogy nem politikai esemény, hanem liturgikus istentisztelet zajlott a Hazatérés templomában, ezért 12 tanú meghallgatását kérte a bíróságtól.
Ezt követően kisebb vita alakult ki a tárgyaláson amiatt, hogy Horthy Miklós tevékenységének igazolására a Magyarok Világszövetségének egy közleményét tartotta szükségesnek felolvasni a védelem. Ebben többek között az szerepelt, hogy Horthy a legnagyobb magyar államférfi volt a XX. században. „Azért volt annyi zsidó Magyarországon, mert mindenhonnan ide menekültek, illetve a Zsidó Világkongresszus akadályozta meg Magyarországnak a háborúból történő kiugrását.”
