Horváth György, a Budapest-Északi Református Egyházmegye jogtanácsosa – aki az ügyész szerepét tölti be az eljárásban – egyebek mellett azzal vádolta a történtek kapcsán Hegedűs Lorántot, hogy a zsinati határozattal szemben politikai rendezvényt tartott egy templomban.
Azzal is vádolta a lelkészt, hogy kárt okozott az egyháznak, mert olyan elveket hirdetett, a többi között Horthy Miklós kultuszát, amelyről nincs az egyházon belül közmegegyezés. Ezzel pedig megosztja az egyházat és kárt okoz számára.
Hegedűs Loránt távollétében nyilatkozatát az egyik bíró olvasta fel. Ebben a lelkész visszautasította a vádakat és koncepciós eljárásnak nevezte a tárgyalást. A 15 oldalas beadványában egyebek mellett azt állította: a templomban elmondott beszédében azért szerepelt kiemelt módon Horthy Miklós személye, mert a templom alapításának 75. évfordulóján szükséges volt „az alapító, a magyar- és zsidómentő Horthy” életútjának ismertetése. Hazugságnak nevezte továbbá, hogy Jobbik-zászlót feszítettek ki az istentisztelet alatt. Szerinte a kifogásolt zászló csupán egy az Árpád-házat jelképező Árpád-sávos lobogó volt, ami csak „emelte az istentisztelet szakralitását”.
Szerinte csupán azért folyik ellene eljárás, mert „gyűlölik következetes magyarságáért” – fogalmazott beadványában a lelkész.
Nemes Árpád, Hegedűs ügyvédje a kereset elutasítását kérte a bíróságtól. Szerinte tanúk is igazolni tudják, hogy nem politikai esemény, hanem liturgikus istentisztelet zajlott a Hazatérés templomában, ezért 12 tanú meghallgatását kérte a bíróságtól.
Ezt követően kisebb vita alakult ki a tárgyaláson amiatt, hogy Horthy Miklós tevékenységének igazolására a Magyarok Világszövetségének egy közleményét tartotta szükségesnek felolvasni a védelem. Ebben többek között az szerepelt, hogy Horthy a legnagyobb magyar államférfi volt a XX. században. „Azért volt annyi zsidó Magyarországon, mert mindenhonnan ide menekültek, illetve a Zsidó Világkongresszus akadályozta meg Magyarországnak a háborúból történő kiugrását.”
Horváth György viszont felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárásnak nem tárgya Horthy történelmi szerepének megítélése, egyben arra kérte a bíróságot, hogy utasítsa el a tanúk meghallgatására vonatkozó indítványt. A csatolt videofelvételek alapján ugyanis egyértelmű döntést hozhat a bíróság.
A két lelkészből és egy világi bíróból álló testület végül úgy döntött, hogy az eljárás február 20-án folytatódik. Meghallgatják a rendőrségnek a helyszínt biztosító képviselőjét, a szoboravatás rendezőjét, valamint a gyülekezet főgondnokát és házgondnokát.
Tavaly november 3-án több száz megemlékező, köztük jobbikos országgyűlési képviselők jelenlétében avatták fel a Szabadság téren, a Hazatérés temploma előterében Horthy Miklós kormányzó bronz mellszobrát. Az ez alkalomból megtartott istentiszteleten beszédet mondott Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője is.
Az istentisztelet idején több száz, zömükben sárga csillagot viselő ellentüntető demonstrált a templom előtt a szobor felállítása ellen.
A történtek után a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke kérte az illetékes Budapest-Északi Református Egyházmegye esperesét a fegyelmi eljárás megindítására.
