Engedélyezett a kampányon kívüli szórólapozás

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerint sem jogsértő a kampányidőszakon kívüli szórólapozás.

Az Országgyűlés alakuló ülésétől a következő országgyűlési választások időpontjának kitűzéséig a parlamentben frakcióval rendelkező pártok is delegálhatnak egy-egy tagot a testületbe. Mivel Áder János köztársasági elnök szombaton kitűzte a parlamenti választás – április 6-ai – időpontját, a választási eljárási törvény értelmében átalakult az NVB, megszűnt a pártdelegáltak mandátuma. Addig, amíg a választáson induló pártok és nemzetiségek nem állítanak országos listát, a testületnek csak az Országgyűlés által választott tagjai lehetnek.

A pártok jelöltjei február 17-étől gyűjthetik a képviselőjelöltté váláshoz szükséges aláírásokat. Ha egy pártnak sikerül jelöltet állítania legalább kilenc megyében és a fővárosban – legalább 27 egyéni választókerületben –, akkor állíthat országos listát. Országos listájuk nyilvántartásba vételének jogerőssé válásától a pártok egy-egy tagot delegálhatnak az NVB-be. A nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is megbízhatnak egy-egy embert a képviseletükkel, de ők csak a nemzetiségeket érintő ügyekben szavazhatnak a bizottságban.

Az NVB tagjainak száma tehát részben attól függ, hogy a választáson induló szervezetek közül mennyi tud országos listát állítani az országgyűlési választáson. Az országos lista állítása jogán az NVB-ben helyet foglaló delegáltak megbízatása az Országgyűlés alakuló üléséig tart. Ezután már csak a parlamenti frakcióval rendelkező pártok delegálhatnak jelöltet a bizottságba. Az NVB független, kizárólag a törvénynek alárendelt szerv, amelynek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

Általános feladata, hogy iránymutatást adjon ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezéséért, az egységes joggyakorlat kialakításáért és megállapítsa a választás országosan összesített eredményét. Az NVB dönt a hatáskörébe tartozó kifogásokról – így például a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásokról is –, valamint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok határozatai elleni fellebbezésekről. Ha törvénysértés jut a tudomására, kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

Az NVB-nek az országgyűlési választáson további feladatai is vannak: dönt az országos listák és a rajtuk szereplő jelöltek nyilvántartásba vételéről, valamint kisorsolja az országos listák sorszámát. A testületnek (és így közvetve az ügyeket előkészítő Nemzeti Választási Irodának) sokkal több dolga lesz, mint a korábbi választásokon, mivel az új jogszabályok értelmében minden helyi és területi ügy másodfokon az NVB elé kerülhet. Az NVB felügyeli a levélben érkezett szavazatok számlálását és megállapítja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét.

Az NVB megállapítja, mely jelölőszervezetek érték el a törvényben meghatározott ötszázalékos szavazathatárt; ezen listák jelöltjei juthatnak mandátumhoz. Legkésőbb a szavazást követő 19. napon – április 25-én – megállapítja, hogy a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, és megállapítja a választás országos listás eredményét is. Feladata továbbá, hogy kiadja a mandátumot szerző képviselőknek a megbízólevelet.