Artemis II: kezdődik a visszaszámlálás, irány a Hold!

Az emberiség történetében az Apollo-8 asztronautái voltak az elsők, akik 1968 decemberében megpillanthatták a Hold tőlünk sohasem látható túlsó oldalát. Az Artemis II küldetés űrhajósai ötvennyolc évvel az első Hold-kerülés, és ötvennégy évvel az utolsó Hold-expedíció, az Apollo-17 missziója után most nemcsak arra készülnek, hogy több mint fél évszázad múltán ismét ember jusson a Hold közelébe, de arra is, hogy minden korábbinál messzebb távolodjanak el a Földtől a bolygóközi tér mélységeiben. Az április elsejei kettő órás indítási ablak pillanatnyilag nyitva áll, ezért ha semmilyen rendkívüli esemény nem jön közbe, hamarosan magasba emelkedik a szupernehéz SLS-hordozórakéta, amely az Orion űrhajót és négyfős legénységét a Holdhoz vezető pályára állítja.

Forrás: Ilf Science2026. 04. 01. 19:23
Több mint fél évszázad után térünk vissza ismét a Holdhoz Fotó: NASA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Artemis II küldetés start előtti közvetlen visszaszámlálása – ha minden rendben zajlik – ma, április elsején, az egyezményes koordinált világidő, vagyis UTC szerinti 02:45-kor, magyar idő szerint pedig 22:24-kor kezdődik el.

Az Artemis II küldetés hordozórakétája az indítóálláson
Az Artemis II küldetés hordozórakétája az indítóálláson   Fotó: NASA

Artemis II : fél évszázad után tér vissza az ember a bolygóközi térbe

Már önmagában a start helyszíne is történelmi jelentőségű, mert az Artemis II misszió a floridai Kennedy űrrepülőtér LC 39B indítóállásából fog a magasba emelkedni, arról a helyről, ahonnan az 1960-as és 70-es évek számos híres Hold-küldetése, így köztük az első embereket a Holdra juttató Apollo-11 expedíció is elindult a kozmoszba, 1969. július 16-án. 

                             Az Apollo-8 asztronautái, Frank Borman,  Jim Lovell és Bill Anders, akik először kerülték meg a Holdat 1968 decemberében                             Fotó: NASA

Az indítási ablak április 1-jén EDT szerint 18:24-kor (UTC szerint 22:24-kor) nyílik meg, és kettő órán át marad nyitva. 

Ez egy igen szűk időtartam, de az Artemis II nem egy olyan misszió, amely bármikor elstartolhat; 

a Hold terv szerinti pályán való elérése bonyolult és rendkívül nagy pontosságú számításokon alapul, így az időzítésnek is tökéletesnek kell lennie ahhoz, hogy az égi mechanika megfelelően működjön. Az indítást a Kennedy űrrepülőtéren érvényes biztonsági szabályok és a véges befogadóképesség miatt csak kevesen kísérhetik közvetlenül is figyelemmel, de aki kíváncsi erre a történelmi jelentőségű startra, nem kell aggódnia, hogy bármiről is lemaradna.

Az Artemis II küldetés személyzete, Reid Wiseman, Victor Glover,  Christina Koch és Jeremy Hansen   Fotó: NASA

Az Artemis II misszió legénységének négy tagja a NASA asztronautája, Reid Wiseman, Victor Glover és Christina Koch, valamint a kanadai űrügynökség űrhajósa, Jeremy Hansen. A küldetésparancsnok, az 50 éves Reid Wiseman veterán űrhajósnak számít aki 2009-ben járt először a világűrben, és egy alkalommal összesen 165 napot töltött el a kozmoszban. A küldetés egyetlen női tagja, Christina Koch küldetésspecialista ugyancsak tapasztalt asztronauta, aki eddig három misszió során összesen 238 napot töltött a világűrben. A kanadai Jeremy Hansennek ez lesz az első űrutazása.

A visszaszámlálási eljárást, az asztronauták behajózását és az indítást is az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA hivatalos közösségi médiafelületein, a Facebook-on, az X-en, a Twitch-en és a YouTube-on is pillanatról pillanatra nyomon lehet követni. De ugyancsak figyelemmel kísérhetjük az Artemis II misszió startját a NASA ingyenes streaming-szolgáltatásán, a NASA+-on is. 

A küldetés személyzete az indítóállásban lévő hordozórakéta előtt   Fotó: NASA

De a sikeres start után sem kell, hogy szem elől vesszük a Hold felé tartó Orion űrhajót, mivel a Virtuális Teleszkóp Projekt (Virtual Telescope Project) szakembergárdája élő közvetítést biztosít az Orion Föld körüli pályára állásáról és a Hold felé való elindulásáról is.

Mindössze kettő óráig van nyitva a mai indítási ablak

Mivel a starthoz számos körülmény megfelelő és egyidejű fennállása szükséges és az indítási ablak is csak viszonylag rövid ideg van nyitva, önként adódó kérdés, hogy ha a mai visszaszámlálás félbeszakad, mikor kezdődhet el ismét az indítási folyamat. 

Április hónapra több további lehetséges indítási ablak is adott. 

A mai után a soron következő alkalmas időpont április 2-án 19:22-kor (EDT) lesz, majd április 3-án pontosan 20:00 órakor (EDT). Április 4-én az indítási ablak 20:53-kor (EDT), április 5-én pedig 21:50-kor (EDT) nyílik meg.

A Hold elérése rendkívül összetett  és bonyolult manőver    Fotó: NASA

 Április 6-a lesz az utolsó ilyen lehetőség, amikor az indítási időszak 22:36-kortól (EDT) válik nyitottá. Ha ezek közül egyik sem lesz megfelelő, akkor az indítást április 30-ra halasztják el – írja az Ilf Science tudományos hírportál. Miután februárban és márciusban technikai problémák miatt már elhalasztották az indítást, most úgy tűnik, hogy minden készen áll a starthoz és mindeddig nem érkezett hír olyan váratlan akadály fellépéséről, ami meghiúsíthatja a mára tervezett indítást, így remélhetően az ember több mint öt évtized múltán ismét visszatérhet a bolygóközi térbe. 

A Hold felszíne az Apollo-8 ablakából nézve   Fotó: NASA

Az Artemis II küldetés asztronautái ez alkalommal még nem landolnak az égi kísérőnk felszínén, hanem tíz napig fognak repülni és eközben annyira eltávolodnak majd a Hold túlsó oldalától, ami új rekord lesz  az űrkutatás történetében. Az Artemis II misszió űrhajósai lesznek az első olyan emberek ugyanis, akik mindeddig a legtávolabbra jutottak el a Földtől.

Soha nem lesz ember annyira távol a bolygónktól, mint most

A startot követően először az Orion űrhajó orrára rögzített mentőrakéta válik le, miután a hordozórakéta kellően felgyorsult és meghatározott magasságba ért. Még mielőtt az Orion és a szervizmodulja ráállna a Föld körüli orbitális pályára, a két gyorsítórakéta is leválik az egységről. Ha megtörtént az orbitális pályára állás, az asztronauták ellenőrzik az űrhajó fedélzeti berendezéseinek működését. 

A repülési terv szerint az Orion űrhajó két kört fog megtenni a Föld körül, mielőtt ráállna a Holdhoz vezető pályájára. 

Az Orion űrhajó pályáját szemléltető ábra   Fotó: NASA

Először egy elnyújtott elliptikus Föld körüli pályára állítják az űrhajót, amelynek 185 kilométer lesz a földfelszínhez legközelebbi és 2240 kilométer a legtávolabbi pontja. A második Föld körüli manőver során ezt a pályát még inkább elnyújtják és noha ekkor szintén 185 kilométerre lesznek legközelebb a bolygónkhoz, de a legtávolabbi pályapont ebben az esetben már mélyen benyúlik a kozmoszba, 73 600 kilométerre eltávolodva a Földtől. E manőverek során az asztronauták számos előre meghatározott tesztfeladatot fognak elvégezni, majd a második kör megtétele után az Orion űrhajó szervizmoduljának hajtóművét bekapcsolva újabb pályamódosítást hajtanak végre, és az Oriont ráállítják a Holdhoz vezető pályára. 

Soha nem volt még annyira távol az ember a Földtől, mint amennyire az Artemis II misszió alkalmával lesz   Fotó: NASA

Terv szerint a személyzet négynapos kozmikus repülés után éri el a Holdat, majd pályára állnak az égi kísérőnk körül. 

Az Orion egy elnyújtott 8-as formára emlékeztető hurkot ír le a Hold körül. Az Orion nem fogja annyira megközelíteni a Hold felszínét mint ahogy 58 éve a híres elődje, az Apollo-8 személyzete tette. Az Orion űrhajó amikor a Hold körüli pályája során a legjobban megközelíti égi kísérőnket, 6 513 kilométer távolságra lesz a Hold felszínétől. A hosszan elnyúló Hold körüli pályának köszönhetően viszont az Orion személyzete sokkal jobban eltávolodik a Holdtól mint bármilyen korábbi Apollo-expedíció, új rekordot állítva fel ezzel az űrutazások történetében. 

Új űrtörténeti rekordot fog felállítani az Artemis II   Fotó: NASA

Az Orion űrhajósai lesznek az első olyan emberek, akik mindeddig a legtávolabbra jutottak a Földtől. A misszió egyik legfőbb célja a bolygóközi térben való utazás élettani hatásairól való adatgyűjtés. Ezekre az adatokra igen nagy szükség lesz a jövőben, hiszen az Artemis program végső célja az első emberes Mars-expedíció végrehajtása.

Az Artemis II küldetés alkalmával:

  • ötvennyolc év után repülnek el ismét űrhajósok a Hold közelében,
  • mindeddig ez lesz a leghosszabb Hold-expedíció,
  • melynek során a legmesszebbre jut el az ember szülőbolygójától, a Földtől.


 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.