Mátrai Márta hangsúlyozta: 2010-ben a kormány első intézkedései között szerepelt, hogy az alaptörvénybe foglalták a családok, a házasság, a magzati élet és a gyermekek védelmét biztosító alapvető jogokat. Szólt arról is, hogy a január 1-jén életbe lépett kedvezmény, a gyed extra szerint a gyermek egyéves kora után az édesanyák elmehetnek dolgozni, hiszen jogosultságuk a gyedre vagy a gyesre munkavállalóként sem szűnik meg. „Mostantól sem a gyermekről, sem a munkáról, következésképpen a gyesről, a gyedről és a munkabérről sem kell lemondani, így az anyuka jövedelme akár kétszerese-háromszorosa is lehet az eddiginek” – mondta a politikus.
Hangsúlyozta, a család megélhetése szempontjából tehát egy merőben új korszak kezdődött, ami évente körülbelül 80 ezer kismamát érint. Az édesanya ma már akár részmunkaidőben, akár teljes munkaidőben is visszamehet dolgozni. Szólt arról is, hogy járulékkedvezményekkel a munkáltatókat is érdekeltté tették abban, hogy fogadják a gyedről a munka világába visszatérő édesanyákat. Arra pedig, hogy a munkába álló édesanyákat ne lehessen rövid időn belül elküldeni, a Munka Törvénykönyvének szigorítása a garancia, a jogszabály ugyanis kimondja, hogy rendes felmondással a gyermek 3 éves koráig nem szűnhet meg a munkahely.
Mátrai Márta kitért arra is, hogy a családi adókedvezményt – amelynek köszönhetően 1 éves nettó munkabér marad a háztartásoknál – többnyire a nők veszik igénybe. A nők munkavállalásával kapcsolatban elmondta azt is, hogy 2013. negyedik negyedévében 1,83 millió nő dolgozott Magyarországon, 41 százalékuk vezető beosztásban. Witzmann Mihály (Fidesz–KDNP), Somogy 4. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje azt mondta, a gyed-extra többféleképpen is segít: ösztönzi a gyermekvállalást, segíti a gyermeknevelést és kedvezőbb feltételeket biztosít a kisgyermekes szülők munkába állásához.
Somogyban az év eleje óta közel háromszázan igényelték a gyed-extrát, míg a siófoki központú választókerületben százhoz közelít azoknak az édesanyáknak a száma, akik szeretnének élni a lehetőséggel. Witzmann Mihály hangsúlyozta, a családtámogatások részeként a kormány 2010-óta 28 milliárd forintot költött a bölcsődei férőhelyek számának növelésére, és 5 ezerrel növelte a bölcsődei férőhelyek számát országos szinten.
Selmeczi Gabriella szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a „Gyurcsány-koalícióval” és Bokros Lajossal ellentétben a Fidesz nem a családok megszorításában, hanem megsegítésében, a kölcsönös teherviselésen alapuló gazdaságpolitikában hisz. A Gyurcsány-korszakban a családokat sorozatos megszorítások sújtották, a bank- és az energiaszektor profitja egyre nőtt, 2010-ben azonban ez a trend megfordult, a jelenlegi kormánypártok pedig ezt követően is meg fogják védeni a „Gyurcsány-koalíciótól” a családokat segítő intézkedéseket – hangsúlyozta a szóvivő.
Az elmúlt évek lépéseiről szólva kifejtette: míg a bankok és a multik terheit jelentősen növelték, addig a családokét csökkentették, könnyítettek a gyermeket nevelők helyzetén, szakítottak ugyanis „a Gyurcsány-korszak bukott adópolitikájával”, amely rossz volt a munkavállalóknak és a munkaadóknak egyaránt. Selmeczi Gabriella felhívta a figyelmet a családi adókedvezmény visszaállítására, amellyel idén már összesen 230 milliárd forinttal csökkennek a gyermekes családok terhei.
Hozzátette, hogy a rezsicsökkentés és a gyed extra további pluszpénzeket jelent nekik, továbbá nő a fizetések nettó értéke is. A Fidesz-szóvivő azt is megjegyezte, hogy egyre többen élnek segély helyett munkából, az infláció rekord alacsony szinten van, béremelési programok indultak, a legnehezebb helyzetben lévő családokat pedig ingyenes gyermekétkeztetés, tankönyv és üdültetés is segíti.
