Január utolsó szombatján különös társaság lepte el a Petőfi Csarnokot. Néhány száz ember protestált a városligeti intézményben. S hogy miért tiltakoztak? A repülőgépek kondenzcsíkjai miatt. Boldog ország, amelynek ilyen polgárai vannak. Az úgynevezett chemtrailellenes mozgalom aktivistái szerint a repülőgépek kondenzcsíkjai valójában halálos mérget tartalmazó anyagok, amelyeket titkos háttérhatalmak permeteznek a fejünkre, hogy egytől egyig elveszejtsenek. A tüntetők bizonyítékai változatosak: a kondenzcsíkok geometriai formákat mutatnak, színesek, nem tűnnek el egyből, és különben is, egy repülőgépből jönnek ki, egyértelmű, hogy amit lentről látunk, az méreg. Csillogó szemű anyukák és diadalittas nyugdíjasok énekelték az LGT slágere, a Valaki mondja meg refrénjét a PeCsában, a „madarak jönnek, halálesőt permeteznek” szakasznál egy emberként sóhajtott fel a közönség: végre, kimondtuk az igazságot.
A közösségi paranoia nem új keletű dolog, és nem korlátozódik a gyilkos kondenzcsíkokra. Felgyorsult világunkban egyre kevesebben kapnak választ a kérdéseikre. A válaszok hiánya félelmet kelt, a félelemben pedig a józanság helyett gyakran az áltudományos mitológiák veszik át az irányítást. Minden jelenségnek oka van, csak rá kell lelni – gondolhatják. „Ha a tudomány eddig hazudott, mi majd kitalálunk új elméleteket. Egyszerű dolgokat, hogy mindenki megértse, de persze kellően titokzatosakat, hogy a hívők beavatottnak, különlegesnek érezzék magukat”.
Nem meglepő módon hazánkban a gonosz háttérhatalom elleni harc szorosan összefonódik a magyarság alternatív őstörténetével. Minél dicsőségesebb múltat kreálunk magunknak, annál hitelesebb az elnyomásunkra szövetkező erők elleni küzdelem. Az ősök hatalma nem mellesleg a hétköznapokat is színesebbre pingálja. Az ezeréves Szent István-i államiság kutyafüle, ha nekem lehet 40 ezer évre visszatekintő családfám. Így még a kenyér is olcsóbb a sarkon. Mindennapi problémáik megoldását keresve az elmúlt években egyre többen fordultak az alternatív eredetelméletek felé. Ennek megfelelően gombamód szaporodnak a különféle ősmagyar hitvilágot hirdető közösségek. Üzenetük világos és egyszerű: a régmúlt – kitalált – dicsőségéhez visszatérve úrrá lehetünk az aktuális – morális – válságon. Eszközeik az eredetmítoszokból épített légvárak és az összeesküvés-elméletek. Előbbiek több tízezer éves múltat hordanak össze a semmiből, utóbbiak pedig az ellenség képének felmutatásával erősítik a közösségi szellemet.
Számos ilyen „ősmagyar” csoportot lelhetünk fel hazánkban, egy részüket az Élő Közösségek elnevezésű gyülekezet fogadta magába, amely a magyarság megőrzésének programját tűzte zászlajára. Elsődleges céljuk a médiától és az államtól független, önellátó csoportok létrehozása. Pozitív közösségépítő törekvéseik, mint a kemencerakás, a kenyérsütés, a különféle összejövetelek különös fénytörésbe kerülnek, ha tetteiket „a valóságot feltáró” elméleteik szemüvegén keresztül nézzük. Igazán komolyra akkor fordul a játék, amikor a csoport alternatív hatalmi törekvéseket fogalmaz meg, de ne szaladjunk ennyire előre!
A teljes riport a Magyar Nemzet hétfői számában található.
