E szerint a megkérdezett 9300 ember 42 százaléka arra a pártra fog voksolni, amelytől a legtöbb pozitív választ remélheti országa számára. További 11 százaléknyian olyan pártra szavaznak, amellyel leginkább kifejezik kritikájukat a hazájukban zajló folyamatokkal, kormányzati teljesítménnyel kapcsolatban. Az uniós polgárok mindössze 13 százaléka figyel a pártok európai programjára.
Magyarországon ennél markánsabb eredményeket mértek: a választók 55 százaléka oda szavaz, amely párttól az ország fellendülését várhatja, 15 százalékot pedig az aktuális hatalom elutasítása befolyásol. A megkérdezettek mindössze 5 százaléka utalt arra, hogy a pártok Európai Unióhoz való viszonya alapján mérlegel.
A magyarok mellett a britek körében gyakoriak a belső viszonyokra alapozó megfontolások, és leginkább a németek és a svédek döntenek majd az EU-ra figyelve. A felmérés szerint a résztvevő országok polgárainak 35 százaléka nem foglalkozik az EP-választással. A legérdektelenebbek a csehek, náluk ez az arány 52 százalékos, míg Magyarországon 26 százalékos. Az is kiderült, hogy az európai polgárok – a magyarok is – Németország gazdasági erejét, befolyását tartják a legnagyobbnak.
