A főpásztor szentbeszédében kiemelte: a szamárháton való diadalmas bevonulást nemcsak manapság érezzük furcsának, már Jézus korában sem volt természetes. A szamárháton bevonuló Jézus ősi jövendölések beteljesedését tükrözi. A jövendölés azt hangsúlyozza, hogy „király az, aki érkezik, a választott nép királya. De szelíden érkezik” – szögezte le Erdő Péter.
Néha váratlanul ér minket a nem hívő külvilágnak egy-egy dicsérete vagy elismerése, olykor szociális vagy emberbaráti tevékenységek kapcsán, máskor szép, kulturális értékekért, vagy azért, mert valaki úgy érzi, hogy hitünk tanítása éppen kapóra jön valamilyen pillanatnyi helyzetben vagy konfliktusban. Ismét máskor pedig szinte meglepetésszerűen, váratlanul érnek minket a leghevesebb támadások vagy rágalmak is. Ugyanakkor újra meg újra megérezzük az ószövetségi mondás igazságát, amelyre az Újszövetség is hivatkozik, immár keresztényi értelemben: „Minket mindenkor teérted irtanak, és vágóbirkák módjára tartanak” – mondta Erdő Péter.
Ferenc pápát idézve a főpásztor rámutatott: Jézus szegénysége részét alkotta annak a szeretetnek és odaadásnak, amelyet az emberiségért vállalt. Nem magáért a szegénységért vállalta ezt, hanem azért, hogy az ő szegénysége által mi gazdagok legyünk. „Nekünk is az a küldetésünk, hogy örömhírt vigyünk az élet minden területére, mert létezik az elkövetett rossz megbocsátása, Isten nagyobb a mi bűneinknél, és ingyen szeret minket, mindörökre; közösségi életre és örök életre vagyunk teremtve. [ ] Arra hív minket, hogy örömmel hirdessük az irgalom és a remény üzenetét” – zárta gondolatait a bíboros.
A Szent Péter-bazilika előtti szabadtéri oltárnál bemutatott szentmisén Ferenc pápa írott szöveg nélkül mondott beszédében rámutatott: a húsvét közeledtével minden korban, így ma is választaniuk kell embereknek, hogy a passió történetének melyik szereplőjével azonosulnak.
„Ki vagyok én a szenvedő Jézussal szemben? Kihez hasonlítok? Olyan vagyok, mint az akkori vezetők, papok, farizeusok, törvénytudósok, akik eldöntötték, hogy megölik Jézust, és csak az alkalomra vártak, hogy elfogják? Gyorsan bíróság elé állították és hamis tanúkkal elítélték. [ ] Olyan vagyok, mint Júdás, aki harminc pénzért elárulta? Olyan, mint egyes tanítványai, akik nem értették, mi történik? Vagy Pilátus vagyok, aki amikor látja, hogy nehéz a helyzet, mossa kezeit? Olyan vagyok, mint a tömeg, amely nem tudta, ítélethirdetésen vagy cirkuszban van, és Barabbást választotta, mivel úgyis mindegy volt neki? Olyan vagyok, mint a katonák, akik megütötték, leköpték Jézust, és a megalázásával szórakoztak, vagy olyan, mint cirénei Simon, aki fáradtan tért haza a munkából, de jó szándéktól vezetve segített az Úrnak a keresztet vinni?” – fogalmazott Ferenc pápa. Hozzátette: az embereknek választaniuk kell, kik és milyenek akarnak lenni, el kell dönteni, mit mond a szívük.
