Május 5-én alakul meg a Fidesz-frakció

Minden országgyűlési tisztségről ekkor döntenek majd.

Május 5-én tartja alakuló ülését a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja – jelentette be Rogán Antal szerdán Budapesten újságírók előtt, az új Országgyűlés alakuló ülésének előkészületeiről tartott első egyeztetés után. Közölte, minden országgyűlési tisztségről az alakuló frakcióülésükön döntenek majd.

Rogán Antal – aki az elmúlt ciklus második felében a nagyobbik kormánypárt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője volt – arról is tájékoztatott, hogy ha hivatalossá válik a 133 Fidesz–KDNP-s parlamenti mandátum, akkor 117 tagú lesz a Fidesz-, 16 pedig a KDNP-frakció.

Ahogy az előzőben, úgy az új parlamenti ciklusban is várhatóan öt alelnöke és tíz jegyzője lesz az Országgyűlésnek – közölte Rogán. A kormánypárti politikus elmondta: az öt alelnökből kettőt jelöl majd a Fidesz, egyet-egyet pedig a KDNP, az MSZP és a Jobbik.

A szerdai egyeztetésről – amely péntek reggel folytatódik – Rogán Antal úgy fogalmazott: „ilyen sokat egy tárgyaláson még soha nem sikerült haladni”.

Az új parlamenti bizottsági struktúráról szólva közölte, a Fidesz 14 testület megalakítására tett javaslatot, „talán el lehet menni 15-ig”, de többet mindenképpen indokolatlannak tartana. Megjegyezte, a bizottsági helyek elosztásánál nem ragaszkodnak a kétharmad-egyharmad kormánypárt-ellenzék arányhoz. A Fidesz javaslata szerint a bizottsági elnöki posztokból ötöt tölthetne be az ellenzék.

A nagyobbik kormánypárt javaslata értelmében – ahogyan azt Schiffer András, az LMP társelnöke ismertette Rogán Antalét követő nyilatkozatában – 14 bizottság alakulna: törvényalkotási, mentelmi, igazságügyi, költségvetési, külügyi, európai ügyi, honvédelmi és rendészeti, nemzetbiztonsági, nemzeti összetartozás bizottsága, gazdasági, mezőgazdasági, kulturális, népjóléti és fenntartható fejlődés bizottság.

Rogán Antal ugyanakkor többször is hangsúlyozta, az, hogy egy területnek nem lesz saját bizottsága, nem azt jelenti, hogy azzal ne foglalkozna a parlament. Példaként említette az önkormányzati és az ifjúsági ügyeket – amelyeknek a tervek szerint nem lesz önálló testületük –, jelezve, hogy azokkal szerinte akár három-négy bizottságnak is foglalkoznia kell.

Rogán Antal arról is beszámolt, hogy a három ellenzéki frakció „egyaránt az önálló európai uniós bizottság megszüntetésére tett javaslatot”.

Az MSZP által szorgalmazott külön foglalkoztatási bizottságról azt mondta, bár a Fidesz előterjesztése szerint a gazdasági bizottságon belül foglalkoznának a munkaügyekkel, de ha több ellenzéki frakciótól is érkezik javaslat, megfontolják a struktúra átalakítását.

A bizottsági szerkezetről egyelőre nem született végleges döntés, a Fidesz várja az ellenzék írásos javaslatát, a megbeszélés így péntek reggel folytatódik – mondta Rogán Antal, aki bízik benne, hogy május 1-je előtt minden ügyben sikerül megállapodásra jutni.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke arról beszélt, hogy a pénteken folytatódó megbeszélésen jelentős véleménykülönbség volt a bizottsági struktúra kialakításáról és arról, hogy milyen szakpolitikai területekkel kell foglalkoznia a testületeknek.

Mesterházy Attila azt mondta, pártja hiányolta, hogy a foglalkoztatáspolitika nem jelenik meg önálló bizottságként. Fontos lenne, ha a bizottságok az önkormányzati ügyekkel, a fejlesztéspolitikával, a közlekedéspolitikával, az ifjúságpolitikával, az idősüggyel és az energetikával is foglalkoznának – tette hozzá, megjegyezve, hogy ez nem minden esetben jelentené önálló bizottság létrehozását.

A Jobbik szerint a kormánypártok által felkínált országgyűlési bizottsági struktúra elfogadhatatlan. Vona Gábor pártelnök a parlament alakuló ülését előkészítő szerdai egyeztetést követően azt nyilatkozta: az ülés menetrendjéről megegyeztek, és az is nyilvánvalóvá vált, hogy a Jobbiknak egy alelnöke és két jegyzője lesz. Kifogásolta ugyanakkor, hogy a javasolt bizottsági struktúrában még a területek megnevezésében sem jelentek meg érdemben az önkormányzatok, a foglalkoztatáspolitika, az ifjúság, illetve az energetika.

A foglalkoztatáspolitikára kitérve megjegyezte: a három, ideológiájában egymástól nagyon távol álló ellenzéki frakció egyöntetűen azt az álláspontot képviselte, hogy legyen külön ezzel foglalkozó bizottság. Vona kifejtette: estig kaptak lehetőséget arra, hogy a bizottsági struktúrával és ezen belül a személyi javaslataikkal kapcsolatos indítványukat megtegyék a kormánypártok felé.

A Jobbik az ellenzéknek felkínált bizottsági elnöki tisztségek közül a nemzetbiztonsági bizottságéhoz ragaszkodni fog – rögzítette a pártelnök. Felidézte, hogy 2010-ben is „közel álltak” ehhez, akkor azonban a tárgyalásokon nem sikerült dűlőre jutniuk. Bízik abban, hogy most igen – tette hozzá. Vona a személyi javaslatokról nem kívánt nyilatkozni, azt ugyanakkor jelezte: a Jobbik valószínűleg két országgyűlési bizottsági elnököt és öt alelnököt ad.

Ismert, Áder János köztársasági elnök május 6-ára hívta össze az Országgyűlés alakuló ülését.