Minderről Varga István tájékoztatta lapunkat, aki ügyvédként és magánemberként több mint húsz éve küzd a méltatlanul meghurcolt, megkínzott és lényegében halálba küldött nemzetközi rangú történész igazáért.
A Fővárosi Ítélőtábla mostani döntését az tette lehetővé, hogy tavaly módosították a büntetőeljárási törvényt. Addig ugyanis rendre érthetetlen falakba ütköztek azok, akik rendkívüli perorvoslatot kezdeményeztek. Hóman Bálint külföldön élő fiának 2006-os halála óta arra való hivatkozással utasította el a Legfőbb Ügyészség, illetve a Legfelsőbb Bíróság a kérelmeket, hogy csak egyenes ági leszármazott kezdeményezheti az újratárgyalást. Ezt a joghézagot szüntette meg a lex Vargaként is emlegetett jogszabály-módosítás. Az ügyvéd ugyanis a Fidesz országgyűlési képviselője, s ő indítványozta, hogy az ötven évnél régebben elhalálozottak esetében oldalági rokon is folyamodhasson perújrafelvételért, felülvizsgálati kérelemért.
– A Fővárosi Ítélőtábla indokolása komoly reményekre jogosít az igazságtételt illetően – fejtette ki lapunknak Varga István. Okként tudniillik azt jelölték meg április 3-i döntésükben: olyan új tényekre, bizonyítékokra hivatkozott a Hómannal kapcsolatos beadvány, hogy valószínűleg fel kell menteni a néhai minisztert.
Az ítélőszék leszögezte: 1946-ban a népbíróság még azt sem vizsgálta meg, hogy azon a kormányülésen, amelyen 1941. június 27-én döntöttek a Szovjetunió elleni hadba lépésről, milyen előterjesztésről kellett szavazni. Márpedig ez elengedhetetlen lett volna, hiszen a fő vádpont Hóman ellen éppen a Szovjetunióval szembeni úgynevezett hadüzenet volt. Az ítélőtábla arra is kitér indokolásában, hogy háborús bűntettet csak szándékosan lehet elkövetni.
A népbíróság viszont maga szolgáltatott Hóman Bálintnak felmentési indokot, amikor gondatlanságra hivatkozott az akkori koronatanácsi tagok esetében. Varga István lapunknak hozzátette: eleve súlyos kérdőjeleket vet fel és a népbíróság koncepciós eljárását támasztja alá, hogy egyedül Hómant vonták felelősségre és ítélték el, a kabinet többi miniszter tagját nem.
A teljes cikk a Magyar Nemzet pénteki lapszámában olvasható.
