Kövér: Az elitnek nem volt egységes jövőképe

Kövér László szerint az 1989-es rendszerváltást előkészítő egykori Ellenzéki Kerekasztal nélkül ma más politikai viszonyok lennének.

Ha nem lett volna az Ellenzéki Kerekasztal, biztosan nem az a politikai generáció kormányozná az országot, amelyik most – mondta Kövér az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karának épületében tartott tanácskozáson. Kövér, aki 1989 nyarán az EKA tárgyalócsoportjában a Fideszt képviselte a háromoldalú nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon, kijelentette: ha az EKA nem lett volna, akkor a Fidesz sem lenne.

Akárhogyan értékeljük is a kerekasztal szerepét, a testület és a mai politikai valóság között – már csak személyekben is – kimutatható a direkt összefüggés, a folytonosság – fogalmazott a házelnök. Mint elmondta, az EKA tagjainak viselkedését a szolidaritás jellemezte, s ez a koordinatív testület számukra komoly állomást jelentett a politikai szocializációban. „Jól megtanultunk érvelni és taktikázni” – jegyezte meg Kövér. Szólt arról is, hogy az egyik leginkább időtálló döntés a vegyes választási rendszer kialakítása volt.

Kövér arról is beszélt, hogy amire vállalkozott, azt megtette az EKA, s amit nem tett meg, arra lehet, hogy szubjektív okok miatt nem volt képes. Az EKA nem is vállalkozhatott többre, mint arra, hogy létrehozza az akkor mérvadó csoportok között azt az ellenzéki egységet, amellyel kellő erőt képviselhettek az MSZMP-vel folytatandó tárgyalásokon – fejtette ki. Kövér elmondta azt is, hogy szerinte az EKA megalakulásakor a magyar szellemi elit nem volt felkészülve sem politikailag, sem lélektanilag arra, hogy változás történhet. Az elitnek nem volt egységes jövőképe, s nem volt forgatókönyve sem – fűzte hozzá.

Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy 1989-ben az EKA megalakulása olyan pillanat volt, amelyben egyetértés uralkodott arra nézve, hogy az ország és népe változtatni akar azon a rendszeren és világon, amibe belekényszerült. Emlékeztetett, hogy az ELTE jogi karának büntetőjogi tanszékén alakult meg az EKA 25 évvel ezelőtt. A kerekasztal megalakulása a rendszerváltoztatás egyik legfontosabb és leglényegesebb pillanata – emelte ki Szakály Sándor.

Mezey Barna, az ELTE rektora beszédében elmondta, valószínűsíthető, hogy senki nem volt tisztában azzal, hogy az átalakítani kívánt rendszer helyébe lépő új struktúra mennyire lesz tartós. A többpárti demokrácia olyan alapjait sikerült lerakni, amelyek működő keretet adtak Magyarországnak. Negyedszázada létrejött a magyar jogállam – jelentette ki. Mezey Barna hozzáfűzte: az évforduló alkalmából van ok ünnepelni, ugyanis „Magyarország negyedszázaddal ezelőtt szakított a sokakat lehetetlen helyzetbe hozó, sok esetben pusztító, egy ország lelkét hosszú időre megnyomorító rendszerrel”. Ugyanakkor mint mondta, a jubileum számvetésre is késztet. Lehetőséget ad arra, hogy végiggondoljuk, miért nem sikerült az akkor felfokozott várakozásnak jelentős részben megfelelni.

Kónya Imre ügyvéd, az Ellenzéki Kerekasztal életre hívását kezdeményező Független Jogász Fórum első elnöke a testületről alkotott személyes élményeit osztotta meg a közönséggel. Mint elmondta, a kerekasztal üléseit a büntetőjogi tanszék könyvtárába szervezték. Szólt arról is, hogy 1989. március 22-én a Független Jogász Fórum meghívásának eleget téve létrehozták az Ellenzéki Kerekasztalt. Mint mondta, valószínűleg az első ülést még nem hallgatták le, a másodiktól kezdődően viszont már volt lehallgatás. Besúgó nem volt közöttük, az információkat telefon- vagy helyiséglehallgatásból szerezte az állam – tette hozzá.

Kukorelli István, az ELTE tanára, aki a Független Jogász Fórum alapító tagja volt, előadásában elmondta: az ellenzék egységét megteremtő kerekasztal 1990. április 27-ig működött. Az EKA tevékenységét ő három korszakra osztotta: megalakulásától kezdődően június 10-ig intenzíven közreműködött a politikai tárgyalások feltételeinek kidolgozásában; az aranykorszakban, június 10-e és szeptember 18-a között az EKA kulcsszerepet játszott a békés alkotmányos átmenet szabályainak megalkotásában; az „utókorszakban” pedig lényegében megszűnt a tevékenysége.

Kengyel Miklós, a Pécsi Tudományegyetem tanára, aki a baranyai EKA szóvivője volt, előadásában elmondta: a pécsi kerekasztal 1989. április 19-én alakult meg és nyolc hónapig működött. Az EKA-hoz hasonlóan célkitűzése volt az állampárttal szembeni, önálló politikai erőként való megjelenés, valamint a többpártrendszerbe való békés átmenet megteremtése.

Gergely András, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, aki az EKA ülésein  az MDF-et képviselte, arról beszélt, hogy Antall József, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök az EKA munkájába csak viszonylag későn, június 15-től kapcsolódott be. Mint mondta, Antall József a háromoldalú tárgyalásokon aktívan közreműködött, konszenzuskereső politikusként lépett fel.

Az emlékülés szünetében a büntetőjogi tanszéknél Mezey Barna és Szakály Sándor Kövér László jelenlétében leleplezte az EKA 25 évvel ezelőtti megalakulásának emléktábláját.

A tanácskozáson jelen volt Antall Józsefné, a néhai miniszterelnök özvegye, Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök özvegye, valamint Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke.