Az újabb négyéves ciklusát kezdő miniszter kiemelte: a honvédség három alapvető feladata az ország fegyveres védelme, az ipari és természeti katasztrófák elleni védekezésben való közreműködés és a nemzetközi szerepvállalás. Mindhárom területet érinti, hogy a Magyar Honvédség kifutó technikai eszközei a következő években cserére szorulnak.
Hende Csaba az előző ciklus egyik legnagyobb szakmai sikerének nevezte, hogy a 2012-ben összeállított 10 éves fejlesztési tervet teljes egészében támogatja a NATO. Kiemelte, hogy akkor még nem lehetett látni, mi fog történni az országtól keletre. Készülve a szeptemberi NATO-csúcstalálkozóra, a szövetség vezető szervei és tagországai intenzíven dolgoznak azon, milyen konkrét válaszokat igényel a kialakult helyzet, milyen megerősítő intézkedéseket, elővigyázatossági rendszabályokat kell végrehajtani – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy ez pótlólagos ráfordításokat is követel.
Kiemelte, hogy az ukrán válság nyomán a 2012-es elképzeléseket, a fejlesztések ütemezését is újra kell értékelni, újabb fejlesztésekre vagy a korábban tervezettek előrehozatalára lehet szükség. Példaként említette, hogy a Gripenek fejlesztése a későbbi tervek között szerepelt.
Az új helyzetre tekintettel azonban ezt előre hozták, a megvalósításhoz szükséges hárommilliárd forintos forrást határozatban vállalta kormány. Ennek eredményeként a 2016-ban felálló V4-EU harccsoportban Magyarország a közelmúltban jelentősen megnövelte vállalásait: a Magyar Honvédség egyik legfőbb feladata – egyéb szerepvállalás mellett – a harccsoport közvetlen légi támogatása.
A miniszter azt is elmondta: a nemzeti helikopterflotta – amelynek katasztrófavédelmi, terrorelhárítási, polgári védelmi és rendvédelmi feladatok ellátására is alkalmasnak kell lennie – kialakításához szükséges első lépést már megtették. Véleménye szerint a kormány a szükséges döntéseket az idén meg fogja hozni.
