Kriza Ákos (Fidesz–KDNP) kifejtette, a program alapvetően illeszkedik a már 2010-ben megfogalmazott, élhető és biztonságos Miskolc megteremtésének céljaihoz. Három alapvető feladatot jelöltek meg, amelyek szerint „fel kell számolni a közbiztonságra veszélyt jelentő nyomortelepeket, meg kell erősíteni a közbiztonsági szolgálatokat és szigorítani kell az együttélés szabályait\".
A város közrend- és közbiztonsági programja átfogó és ebben a tekintetben egyedülálló az országban – hangsúlyozta a polgármester, felidézve: a miskolci önkormányzat májusban döntött úgy, hogy felgyorsítja a nyomortelepek felszámolását. A döntés körül kialakult politikai vihar miatt kérdezték meg a miskolci polgárokat, egyetértenek-e a meghirdetett rendteremtési szándékkal. Több mint 35 ezer aláírás gyűlt össze, ennyien fejezték ki egyetértésüket a nyomortelepek felszámolásával.
Ezzel párhuzamosan az önkormányzati rendészet technikai, jogi és létszámbeli megerősítése is folyamatos, ötven százalékkal megemelték a járőreik létszámát, valamint kerékpáros és kutyás rendőrök is járőröznek a városban. Jelentős mértékben, 111-re növelték a térfelügyeleti kamerák számát, és utcai segélyhívó oszlopokat helyeztek el Miskolc öt pontján. A város különböző területein hetente tartanak az illetékes hatóságok a társszervek bevonásával átfogó ellenőrzéseket – ismertette.
Bogyay Ferenc, Miskolc rendőrkapitánya azt mondta, nagyon fontos a demonstratív rendőri jelenlét a közterületeken, és ennek a programnak épp az a lényege, hogy ezt erősítse. Miskolcon a regisztrált bűncselekmények száma összességében is csökkent, de még nagyobb mértékben, 12,9 százalékkal esett vissza a közterületen elkövetett bűncselekmények száma. A tizennégy kiemelten vizsgált bűncselekmény – mint például a rablás, a garázdaság, a testi sértés – száma 16,5 százalékkal csökkent a miskolci közterületeken – közölte.
Mi dolgozunk, míg mások csak beszélnek – mondta el korábban a Hír TV Versus című műsorában Kriza Ákos. A Fidesz–KDNP miskolci polgármestere rámutatott: négy évvel ezelőtt elindították azt a programot, amelynek célja a város építése és rendbe tétele, beindították a szétzilált gazdaságot és 12 ezerről 9 ezerre csökkentették a munkanélküliek számát. Ezután az élhető város kialakítása van soron, amelynek része az, hogy azt a több száz, a szocialista kormányok alatt az Avasra betelepített fészekrakó családot, amelyek szétverték a közösséget, „kirakjuk a helyéről” – mondta el kérdésre a polgármester. Ez nem kitelepítés, hanem azoknak a lakásoknak a törvényes visszavétele, amelyeket bűncselekményekkel és jórészt betelepítésekkel szereztek az ott lakók az MSZP–SZDSZ-kormányok idején.
Mint mondta, itt amellett, hogy a közüzemi számláikat sem fizették, „ricsajoztak, zaklatták a szomszédaikat, természetes, hogy az önkormányzatnak lépnie kellett”. 173 követelést vásárolt fel az önkormányzat, és három hónap alatt 100 lakást ürített ki és kezdte meg azok felújítását. „Most nagyon bölcsek” a szocialisták, akik korábban legalábbis asszisztáltak ezeknek az embereknek a betelepítéséhez – kommentálta a baloldali kritikákat.
Pásztor Alberttel kapcsolatban kérdésre elmondta: a rendet nem csak a hétköznapi közbiztonság oldaláról kell megközelíteni, hiszen a bűncselekmények mellett fel kell számolni az azok melegágyát képező nyomortelepeket is. Emellett felzárkóztatási programot is indítottak, többek között egy hatalmas közmunkaprogramot a Belügyminisztérium segítségével, amelyben több mint ezren vettek részt, és amelyre a cigány vezetők is büszkék – sorolta Kriza. A közmunka intézményét támadó baloldaliakkal kapcsolatban a polgármester rámutatott: most azok akarnak építeni, akik romokat hoztak létre, és azok akarnak a legnagyobb rendteremtők lenni, akik a fészekrakókat betelepítették.
A Pásztorék által propagált vajdarendszer vajon megoldaná-e a szegénység kérdését, a fészekrakó-problémát, a nyomortelepek problémáit, vagy ott a vajda lenne az úr, és ő mondaná meg, hogy mit kell csinálni? – tett fel kérdéseket a baloldali jelölt programjával kapcsolatban Kriza. A telepek humánus felszámolása a megoldás – mondta; ennek része, hogy akik akarnak, kapnak munkát, akiknek a számlákkal van problémájuk, kaphatnak máshol lakhatást, amíg betartják a közösségi együttélés normáit. Ez nem a probléma kihelyezése és nem kitelepítés – közölte kérdésre Kriza – senkinek nem lesz gondja, ha betartja az együttélés szabályait, dolgozik, iskolába járatja a gyerekét; „ebből azonban nem engedünk”. Eddig egyébként nem okozott gondot a nyomortelepek felszámolása, csak a kampány miatt került előtérbe – mondta, hozzátéve: a miskolciak 35 ezer aláírással szavaztak bizalmat a munka folytatásának.
