Kövér László ünnepi beszédében a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok egymásra utaltságát hangsúlyozva megerősítette, a két szervezetnek együttműködési kényszere van egymással.
A házelnök szerint a közéletben – sokszor rossz szóhasználattal – szembeállítják az államot az önkormányzatokkal, holott az önkormányzatok is az állam részei, így helyesebb lenne talán központi kormányzatról és helyi önkormányzatokról beszélni. Talán a kommunizmus öröksége az a másik rossz beidegződés is – folytatta –, amelyben az egyén szabadsága áll szemben az állammal, „mint egy potenciális elnyomó gépezettel”.
„Az állam annyira sikeres, amennyire mi azzá tesszük, ez az intézményrendszer annyira szolgál bennünket, amennyire mi szolgájuk őt, illetve amennyire a tisztségviselőkre rábízhatjuk, hogy felelősséggel viseltessenek a rájuk bízott mandátummal” – fogalmazott Kövér László.
Az Országgyűlés elnöke a választási kampányt a demokrácia egy rossz, de szükségszerű velejárójának nevezte. Nyíregyházán az országos átlagot meghaladóan is éles volt ez a küzdelem, de ennek vége, most a közös munka ideje következik – jelezte a házelnök, hozzátéve, a közintézmények, a közszolgáltatások és a közterek működtetéséért a képviselők olyan felelősséget vállalnak, amelynek nincsen pártjellegzetessége.
Mint mondta, a demokrácia bizonyos alapvető érdekekben való egyetértésre épül, csak minimális közmegegyezés megléte esetén működőképes. Az elmúlt huszonöt évben a magyar demokráciának voltak és vannak problémái, sokan úgy érzik, a rendszerváltozás deficites, azaz nem sikerült minden célt elérni – vélekedett.
Ennek legfontosabb oka, hogy az országos politikából fájdalmasan hiányzott az alapvető értékekben való minimális közmegegyezés, az együttműködésre való hajlam, a közös vitaalap. Enélkül pedig a vita „jobb esetben süketek párbeszéde, rosszabb esetben mindig újrakezdődő háború” – hívta fel a figyelmet az Országgyűlés elnöke.
A képviselőkhöz szólva Kövér László hangsúlyozta, az együttműködésre épülő közös nevezőt helyben sokkal könnyebb megtalálni és alkalmazni a következő öt év munkájában.
A közgyűlés többségi csoportját Kövér László arra kérte, legyen meg bennük az aggodalom a választói elvárás miatti megfelelés okán, a politikai kisebbség tagjait egyben arra kérte, örüljenek annak, hogy részesei lehetnek Nyíregyháza következő ötéves fejlődésének.
Nyíregyháza a magyar városok átlagát meghaladó módon fejlődött az elmúlt négy évben, ezért nem véletlen, hogy a testület alapvetően hasonló összetétellel és erőviszonyok mellett kezdheti el a ciklust.
Kovács Ferenc, a megyeszékhely újraválasztott Fidesz–KDNP-s polgármestere köszöntőjében elmondta, a város 1773-ból származó telepítési pátense nagy terhet ró a testületre. Nyíregyháza nemcsak fizikai infrastruktúrából áll, hanem abból a szellemiségből is építkezik, amelyet az elmúlt évszázadokból az elődök hagytak ránk – tette hozzá.
Az alakuló ülésen az eskütételek után Kovács Ferenc javaslatára a huszonkét tagú közgyűlés Jászai Menyhértet és Ulrich Attilát választotta meg alpolgármesternek. A tisztséget az elmúlt négy évben is betöltő Jászai Menyhért társadalmi megbízatásban, a Kállay-gyűjteményt jelenleg vezető Ulrich Attila pedig főállásban, nem közgyűlési tagként látja el feladatát.
Az ülésen a képviselők elfogadták a közgyűlés módosított szervezeti és működési szabályzatát, a polgármesterek és az alpolgármesterek illetményének és költségtérítésének megállapításáról szóló előterjesztést, valamint megalakultak a közgyűlés bizottságai is.
